"egy cápa szája az otthonom"
Kereső  »
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 04. (714.) SZÁM – FEBRUÁR 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Nehéz mantra
László Noémi
„Ne csak magunknak magyarázzuk el, a nagyvilágnak is!” - beszélgetés Boka László irodalomtörténésszel, az OSZK tudományos igazgatójával
ŞTEFAN AUGUSTIN DOINAŞ
Jégtoronyóra
Warsan Shire
Beszélgetések az otthonról (egy kitelepítési központban)
Vallasek Júlia
Angolkeringő. Mi a csoda?
Eszteró István
Hogy szét ne hulljak álmaimra (versek)
Varga Borbála
noktürnök I. (versek)
Nagy Kata
Folyamatábra
Élő Csenge Enikő
bontás
Hajós Eszter
Rövidprózák
Kali Ágnes
Távlatok: Hervai Gizella - Ami engedélyeztetett
Sánta Miriám
A téren
Haklik Norbert
Born to Die in Berlin
Szőcs István
Jegyzetek divatjukmúlt ügyekről. Mi maradt meg a „hazai magyar” irodalomból?
Batári Gábor
Profán Theophania
Czakó Gábor
A magyar szó ismérve
Ferenczi Szilárd
Romos romantika
FISCHER BOTOND
Kortársunk Shakespeare?
Stermeczky Zsolt Gábor
A visszafogott modern ember esete a szegedi boszorkányperekkel
Codău Annamária
Huba mindennapjai
Miklós Krisztina
Az emlékezés igazságtörténései
Jakabffy Tamás
Ki volt Florence Foster Jenkins?
Portik Blénessy Ágota
Feeling blue?
 
Miklós Krisztina
Az emlékezés igazságtörténései
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 04. (714.) SZÁM – FEBRUÁR 25.


Kovács Flóra: Az emlékezés a kortárs erdélyi irodalomban. Komp-PRESS, Kolozsvár, 2015.

 

Kovács Flóra kötetének a címe megtévesztő lehet a szövegkorpusz ismerete nélkül. Az emlékezés a kortárs erdélyi irodalomban nem valamiféle hermetikusan elzárt szféráról beszél, épp ellenkezőleg, az egyetemes filozófia nagyjait tekinti alappillérének (Hans-Georg Gadamer, illetve Martin Heidegger), de témájából kiindulva az erdélyi teoretikusokat sem hagyja figyelmen kívül (Orbán Gyöngyi, Bretter György, Pieldner Judit és Cs. Gyimesi Éva).

 

A feltárultság és elrej­tet­lenség oly sokat tárgyalt kérdésköreinek problémáját járja körül a szerző, az idő kérdésköreinek kontextusában, hiszen ezen fogalmak elválaszthatatlansága bizonyított. Első­ként a Kant által érzékenyen összekötött idő, észlelés és ezáltal az emlékezés tematikája tárul elénk. Továbbhaladva a létező(k) megnyíltsága, felfedettsége, valamint az ittlét(jelenvalólét) megnyíltságának témája tisztul le. Majd ehhez kötődik a gadameri továbbgondolás, mely már az elrejtetlenség fogalmával operál, amit a barátság kapcsán az igaz baráthoz, továbbá ahhoz, hogy elrejtetlenség annyit jelent: mondani, amit az ember gondol, azt mondani magáról, ami, annak mutatni magát, ami. A lét lényegére irányuló fejtegetés útját járja, az el-nem-rejtettség megtörténésére összpontosít.

 

A szépirodalom, a költői szó az egyetlen lehetséges működő egész, „a költő képes megidézni a nyelv önbeteljesítését”. A nyelviség kérdése is része a kötetnek, hiszen a szó műalkotása eleve feltételezi a nyelvbenlétet és a lét bennelétét a nyelvben. A kötetből kirajzolódó jelentéshálózat fontos eleme a mű megszólító ereje, illetve az ezáltal indítatott értelemkeresés, és mint ilyen: igazságtörténés.

 

A szerző által válogatott szépirodalmi művek mind műfaji, mind írói szempontból sokszínűek. A kötetben helyet kapnak Balla Zsófia verseinek, Vida Gábor prózájának, Potozky László prózájának, Láng Zsolt regényfolyamának, Vincze Ferenc prózájának, illetőleg Papp Sándor Zsigmond regényének beható, az emlékezés problematikáját körüljáró elemzései.

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében