Borsodi L. László: Balázsolás. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2016.
Balázsolás – Balázs hangján, egy kisfiú mindennapjai, természetesen nem mindennapi módon. Balázs óvodába indul, majd a könyv végére az iskolába ér.
Érdekes dolgokat tudunk meg róla és az őt körülvevő világról, viszont maradnak titkok is. Például nem derül fény arra, hogy az óvoda mitől óv, és arra sem, hogy amikor az Anya azt kérdi Balázstól, hogy miért nem hall, akkor miért nem viszi el rögtön az orvoshoz, és miért kell így is menni óvodába. Ám kiderül, mi mindent nem mondtak el Balázsnak a szülei az óvodáról, arról, hogy hogyan kell ott viselkedni, mi az a kötelező tevékenység. Ott tudja meg, hogy a gyerekek nem is gyerekek, hanem kislányok és kisfiúk, ráadásul mindenkinek külön neve van. Végül tudomásunk lesz arról, hogy mégsem olyan rossz hely az óvoda, hiszen ott van Bence, aki mindig, holnap is a Balázs barátja marad. Illetve mesél nekünk Pannáról, aki nem olyan kislány, mint a többi, ő Balázs legjobb barátja, és pontosan annyival göndörebb a haja, mint amennyivel kisebb Balázsnál.
Központban a család, a velük töltött időt boldogan éli meg, hiszen mindenki vele foglalkozik: Balázsolnak. Az Anyukájának szívesen segít sütni, főzni, takarítani; de bevallja, hogy a sütés a kedvence, mert akkor meg lehet kóstolni a végeredményt, sőt az egészet is megeheti, ha nem jönnek vendégek: „Én nagyon szeretek Anyának segíteni, mert ő mindig mindent elmond, hogy csináljam, s így ő is gyorsabban halad a munkájával.”
A történet összecseng a Megdobog című fejezettel: „Anya ekkor megpuszil, Apa megsimogatja a fejemet, s nekem megdobog a szívem.” Ez a nap egyetlen szakaszában történik meg, mindig csak este, amikor „Anya mindig megkérdezi, mit csináltam az oviban. Azt felelem, játszottunk.” A mindennapos idillt megtöri egy hirtelen fordulat: „Egyik reggel Anya azt mondta, hogy elmegy a kórházba, hogy a Doktor Néni hívja ki a pocakjából a Tesómat.” A Balázsolásnak már vége, helyette nagyfiúság, iskola, kishúg elfogadása – Balázsoló módon.
