"vitorládat fújja már a passzát"
Kereső  »
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 10. (720.) SZÁM – MÁJUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Király László
Utazni – remek szokás
Sánta-Jakabházi Réka
Utazás hazák és hontalanságok között - interjú Franz Hodjak költővel, íróval, műfordítóval
Franz Hodjak
Versek
Vida Gábor
Párizsi levél
Karácsonyi Zsolt
Esti metró. Utóhang
Láng Orsolya
Függő
Ármos Lóránd
Pastor John
Márton László
A Királyhágón át, előre!
Molnár Vilmos
Utazás a vonattal
Demeter Zsuzsa
Erdélyi peregrinusok emlékalbumai
Váradi Nagy Pál
Messier-maraton
László Noémi
Versek
VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
A hatodik könyv és a pisco sour
HORVÁTH BENJI
Soha egy város
HEGEDŰS IMRE JÁNOS
Magyar világ Bajorországban
Egyed Emese
Három Teleki gróf utazása (1759–1762)
Papp Attila Zsolt
Brazília
ŞTEFAN MANASIA
Versek
Vallasek Júlia
Angolkeringő. A szép, új világ melankóliája
Ferenczi Szilárd
Személyes Krisztus
Bogdán László
A harc
TŐTŐS DOROTTYA
Ithaka elmarad
László Noémi
Napjainkban az Isten-kérdés
Nem kérdés, hogy nincs kérdés
Jakabffy Tamás
Vasárnap déli vendégek Brassóból
Portik Blénessy Ágota
Orbán István betűi
 
László Noémi
Napjainkban az Isten-kérdés
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 10. (720.) SZÁM – MÁJUS 25.


John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking. Koinónia, Kolozsvár, 2016.

 

Drága jó olvasóm! Amíg mi ketten itt e papírra nyomtatott, irodalmi jellegű szöveggel bíbelődünk, addig Jon Buttersworth, a svájci CERN Hadronütköztető szakembere már rég megállapította, hogy „Az M-teória egy rendkívül spekulatív elmélet, amelyre nézve nincsenek bizonyítékaink; nyilvánvalóan nem tekinthető tudományos elméletnek.”

 

A megállapítást az úr nem magyarul tette. Ez volt az első dolog, amit sajnáltam a mű olvasásakor. Hogy tudniillik a világyegetem végső okára vonatkozó elméletek világszintű vitája nem az általunk beszélt nyelven folyik – de hát sokan vannak ezzel így. Tetszettek volna angol ajkúnak születni!

 

A könyv auktora ellenben annak született, a matematika professzora az Oxfordi Egyetemen, és nem ateistaként vitában áll az új ateizmus zászlaját fennen lobogtató tudóstársaival, például Richard Dawkinsszal, Christopher Hitchensszel.

 

A Koinónia kiadó által Visky S. Béla fordításában megjelentetett vitairatszerű műben épp Stephen Hawking, Az idő rövid története és A nagy terv szerzőjének istenellenes álláspontját és Isten létét úgymond megdöntő bizonyítási eljárását cáfolja, válogatott istenhívő tudósok munkáiból vett érvekkel, illetve a logika és a filozófia eszközeivel – melynek pikantériája többek között az, hogy maga Hawking istensemmítő tanulmányát részben arra alapozza, hogy a filozófia – őszerinte – halott.

 

A második dolog, amelyet igen nagyon sajnáltam e könyv olvasásakor: fizikai és tudománytörténeti műveltségem súlyos hiányosságai. Amíg én regényeket, krimiket és horribile dictu: verseket! olvastam, addig Bill Bryson megírta majdnem minden rövid történetét, Stephen Hawking megpróbálta világgá kürtölni, hogy Isten nemhogy meztelen, de nincs is, Sir Frank Whittle feltalálta a sugárhajtású motort, John Micklethwait és Alan Woolridge megállapították, hogy Isten visszatért… és így tovább, és így tovább.

 

A helyzet tarthatatlan. Aki bővebben tájékozódna, az bölcsen teszi, ha kinyitja e könyvet. Remek kiindulópont további olvasgatáshoz! Angolul.

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében