"aki hisz még, az hiszi el"
Kereső  »
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 13. (723.) SZÁM – JÚLIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Posztmese
Balázs Imre József
Az alapító eseményektől a „trianoni Hamlet”-ig – beszélgetés Térey Jánossal
Szőcs Géza
Assisi történet
KABDEBÓ TAMÁS
Időzítés
Urbán Gyula
Egzegézis
GÜNTER KUNERT
Versek
Cseke Péter
Életem hanyatlóban van már, mint az alkonyi nap. „Öröm és szenvedés” az 1937-es Dsida-évben
Haklik Norbert
Vandam szerint a világ
Szőllőssy Balázs
Versek
Weeber Luca Borbála
Versek
Gerlei Dávid
Versek
Varga Borbála
hivatal
ANDRÉ FERENC
Húsig rágott közhely,
CSENDER LEVENTE
Folyami emberek
Ady András
Versek
FISCHER BOTOND
Columbuli
Papp Attila Zsolt
Hogyan nem találkoztam Alain Delonnal a TIFF-en
GYŐRFI KATA
Távoli közelségek
Péter Árpád
Cseke Péter erdélyi jelen-létei
Soós Amália
Haiku ajkú líra
László Noémi
Az érzés, amikor nyolcadikban könyved jelenik meg…
Jakabffy Tamás
Kodály-esemény, Kodály-ünnep
Túros Eszter
Szkafanderes idill
 
Ady András
Versek
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 13. (723.) SZÁM – JÚLIUS 10.

Bevállalós

azt hiszem soha nem

lennék képes úgy bezárni

magam előtted hogy a kulcsot

ne hagyjam a lábtörlő alatt

az a benyomásom hogy

nem tudnék becsukódni

csak akkor ha sejteném

tudod: e mögött a vasveretes

ajtó mögött van még valamilyen

ajándékod

 

 

Caro dat ad...

én is csak hús vagyok

ha látszólag csak fazékba-

vonulás a választás ám

megtartom magamnak

az előjogot hogy mérgező

hús legyek

 

 

+lehet

lehet hogy nem számít

hogy jó ember az illető

vagy sem ha elgáncsolják

ha kilökik vagy ejtik

mindenik zuhan s az már

a gravitáció felfedezése

óta csak lefelé lehetséges

lehet hogy a jó lényt a

rossztól csak az disztingválja

hogy ki után néznek post festam

ki után nem

 

 

Már csak ilyen

ezen még sosem gondolkodtam

most se teszem csak irkálok róla

nem vagyok vakmerő ilyesmit nem

is szerezhettem vehettem lophattam

soha nem mert a tudati bolondsághoz

is bátorság kell és kis halál vagy

annak fejtetőre nyomott barackja

bár nem vagyok bátor sem mert

a vakmerőségért kár...

ha rendszerint kell a fal hogy hátralépni

ne tudjak hogy két lábra állva karmoljak

harapjak néha rúgjak nagy néha elfelejtem

s a kiegyenesedésre fal nélkül is emlékszem

 

 

Petit á petit

azon dolgozok most

becsszóra azon egy ideje már

hogy a szabad véleményből előbb

a szabadságot tegyem hírré ez hozza

majd a második tag maradandó hírértékét is





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében