F-B-D
A hidaktól félni, a metró után futni –
lassan hozzánövök az igeneveimhez.
Úgy belém ragadnak, mint az E/2,
míg meg nem kértél, ha rólad írok
legközelebb, nevezzelek csak
simán B-nek.
Kettőnk közül inkább te vagy a költő.
A te megszólítás innen amúgy
tényleg elég személytelennek tűnik.
Ha ezt a verset majd később valaki elolvassa,
a monogramod úgyis átírom,
mondjuk D-re.
Tudtad, a barátaink új játékot találtak ki,
akkor isznak, ha véletlenül kiejtem a neved a számon.
Szerintem ezt veled nem lehet valami nagy élvezet játszani,
de legalább ők már 3 órája részegek.
„Mutassatok rá arra, aki szerintetek a leghamarabb
fog közülünk meghalni!”
Elegen mutattak ránk,
most nem lehet szorongani,
igyál.
Ezelőtt még sosem basztak mellettem WC-ben.
Az ajándékba kapott ikeás ceruzáddal
a mellékhatásaid listája alá,
gyöngybetűkkel festem fel majd ezt is a falra.
Keményfával temperafestékben matatni –
hasonló lehet az E/2-höz.
Gyere, F – súgod, sétáljunk fel együtt a filagóriára,
inni, szívni, beszélgetni,
beleragadni a szélbe.
F-B
Vöröslő fényként, megszakadó kattanásokká
váltunk aznap éjjel, épp a számomra legidegenebb körúton állva.
Nem egymással, egymás mellett dohányoztunk és
azt hiszem, gondolatban meg is jegyeztem, hogy
tavaly december óta már-már tökéletesre
fejlesztettük a mozdulatainkat.
Figyelj a szádra, B – suttogtam (talán csak
magamban) – ha elalszik a láng, valójában
nincs indokunk tovább idekint, távol az ünneptől maradni.
Jelenleg is csupán annyi, hogy állni nehéz és én
félek, hogy pont akkor jön erre egy busz, mikor
be akarod bizonyítani, hogy Csáth mennyire szomorú ember volt.
Te most is elég szomorúnak, bár sokkal inkább részegnek látszol.
Azt mondod, csak beszélni kívánsz így, a mellkasomon fekve
például a doktoriról, Szegedről,
meg arról, hogy képzeljem el, már nem is dugsz annyi
lánnyal, mint tavaly ilyenkor.
Én elképzelném, de valahogy most nem esik jól a farkadra
gondolni.
Ne bújj el a sálad mögé, légy szíves – még egy percig
szeretném figyelni a jól ismert kiálló tincset.
Hamarosan úgyis felrángatnak mellőlem.
Hagyom, hadd rajongjanak körbe a srácok –
a szülinapokon végül is azt mondják
kötelező boldognak lenni.
A költő a fejemben van, a pszichológus a filagórián maradt.
Az Üllőin sétálva apránként ragadnak belém a szavak.
F
turbulencia
Eszenyi Fanni 1997-ben született Győrben. Jelenleg Budapesten él, az ELTE angol-magyar tanári szakos hallgatója. Slamet, verset és prózát ír.
