"Mindörök és törölhetetlen"
Kereső  »
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 21. (731.) SZÁM – NOVEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Begyűjtött szavak
BENE ZOLTÁN
Nem hunyhatjuk be a szemünket - beszélgetés Grendel Lajossal
Kürti László
Versek
Gaal György
Irodalmi múzeum és könyvtár
Király László
Versek
Bogdan Suceavă
Tudni akartam, honnan a fény
Demény Péter
Rövidprózák
Vallasek Júlia
Mono no aware
László Noémi
Kazuo Ishiguro, az ellen-Münchhausen
Barcsai László
Pangolin
Kustos Júlia
Versek
Skobrák Máté
Versek
HORVÁTH BENJI
Nagy kutya
Bordás Máté
Versek
MOLNÁR ZSÓFIA
Nota bene az idők járását
HEGEDŰS IMRE JÁNOS
Dénes Iván egy napja
Beretvás Gábor
Kékesen csillogó kitinpáncél
CSUSZNER FERENCZ
Boszorkányos Macbeth
BORCSA JÁNOS
Illetékesen
Fried István
Erdélyi pikareszk
ANDRÉ FERENC
Hallgatni madárnyelven
Gál Andrea
Meseotthon. Ahol érdemes elidőzni.
Jakabffy Tamás
Lett-e Bátorfán Szent László-templom?
Vécsei Hunor
Történeti és időn kívüli alkalmazott művészet
 
ANDRÉ FERENC
Hallgatni madárnyelven
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 21. (731.) SZÁM – NOVEMBER 10.


Závada Péter: Roncs szélárnyékban. Jelenkor, Budapest, 2017.

 

A test, ahogy nyelvet próbál adni a megfigyelt látvány óvatos, rejtőző ornamentikájának, és a tudat, hogy a test óhatatlanul is a táj része, így minden igyekezete ellenére befolyásolja a díszletek finom összjátékát és a visszaverődésekben fészkelő idő görbületeit. Mondhatni újraértelmezi azt, hogy mit is értünk tájnyelv alatt. A szél ösztönreakcióinak hangját, a hegy kimért, nehézkes és eszméletlenül lassú sétáját a tengerfenékre, felhők surranását és dorombolásait, kövek kitartó szorítását. Mintha a versek által próbálná elsajátítani a környezet nyelvét, ez pedig kizárólag csak a kitartó figyelem és precíz összpontosítás alapos gyakorlatával lehetséges.

 

Kimunkált birtokos viszonyok és jelzős szerkezetek illusztrálják a nyelv birtokba vehetetlenségét, az elbeszélési szándék örökös tapogatózását a jelentésrétegek mohapárnájában. Ettől függetlenül nem leplezhető a kényszer, megkísérelni a kimondást, a felszínre hozni az elbeszélhetőség bizonyos árnyalatait. Nem a tökéletesség a cél, hanem a keresés privát aritmetikája.

 

A kötet mint egy tanulási folyamat: megtanulni különböző halmazállapotú közegekben tájékozódni, kiismerni a levegő hullámait és a víz áramlását, a lebegés alakzatait és a csönd terjedési sebességét. Azonban a környezet óhatatlanul is beszivárog az álmokba, melyeket madarak hoztak magukkal egy másik, belső kontinensből, ahol az évszakok változásait indulatok, vágyak és pillantások jelzik előre.

 

Tudatosan éleszti újra túlhasznált, berozsdázott szavakat, felfejteni próbálja a hold, a táj és az erdő ismeretlen ellenfényét, a szerelem, a homály és a vihar zihálásait, a szavak általi hallgatás és a kimondhatatlanság közötti átmenetet. És ezáltal sejlenek fel valahol az arcok, amelyekkel adósai vagyunk az éjszakának, mert akaratunk ellenére is tagadhatatlanul cinkosai lettünk a testek tömegvonzásának és a viszonyrendszerek görcsös kapaszkodóinak.

 

És ezáltal tudatosul bennünk véglegesen az, hogy még a roncsokat is meg kell védenünk a szavak széllökéseitől.

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében