"védi a kérges űr"
Kereső  »
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 23. (733.) SZÁM – DECEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
szabadszerda
ANDRÉ FERENC
Visszajön hozzám a nyelvem” - interjú Nagy Kata költővel, a JAK új elnökével
Nagy Kata
A megtalált fej monológja
Tristan Ranx
A világ ötödik évszaka
Czegő Zoltán
Nyomkövetés
VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
Grííd
Tamás Kincső
Öröm és bánat
Varga Borbála
noktürnök II
Horváth Sz. István
Tibi úr
Sol Niger
A hermészi amulett
Eszteró István
Versek
Cseke Péter
Arany János balladái Buday György képeivel
Nagy Zsolt
Grafikák a balladai homályban
FERENCZI SZILÁRD
Európa, nyilván
CSUSZNER FERENCZ
Az újrakezdés diskurzusa
Codău Annamária
Mint minden emlékező
Kovács Péter
A lábnyom(ok) rejtélye
Pap Ágnes
Mezőségről jöttem…
Jakabffy Tamás
Enescu korai remekéről: a Vonósoktettről
Túros Eszter
Nyers képek mitológiája
 
Kovács Péter
A lábnyom(ok) rejtélye
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 23. (733.) SZÁM – DECEMBER 10.


Szávai Géza: A lábnyomok. Pont Kiadó, 2017.

 

Szávai Géza A lábnyomok című regénye a 20. század közepe erdélyi társadalmának mindennapjait mutatja be, az érzelmek dialektikájára alapozva szólítja meg az olvasót. Az ember egyedisége a kötet fiatal szereplőinek jellemrajzában tükröződik a legerőteljesebben. Bálint Anna még gyerekként elárvul, és nemsokkal szülei elvesztése után meg is fogalmazódik benne a gondolat, lelkész akar lenni. Terve mellett mindvégig kitartva karizmatikus, komoly papnő válik belőle Kelet-Németországban. Bár tulajdonságai nem ezt igazolják, a szerző mégis Annácskának nevezi a fiatal hölgyet, ezáltal egyfajta tragikomikus álarcba burkolva azt, mennyire kínos lehet a felnőttek eltúlzott gondoskodása. Bizonyos fokú ellentétező párhuzam rejlik a kicsinyítőképzővel ellátott női név, valamint annak viselője között.

 

A Bálint család gyermekének jellemfejlődése mellett, egy másik, az Annáéhoz hasonló életutat is felfedezhet az olvasó. Becze Annácska alig néhány évvel kisebb a fiatal lelkésznőnél. Sorsa a jövő bizonytalanságát szimbolizálja, akárcsak édesapjáé, aki a regényben némelykor mint Annácska nagyobb testvére jelenik meg. Alkoholfüggősége ellenére az apa nagyon bensőséges viszonyt ápol kislányával. Sokszor a nagyszülőkhöz költözik, hogy együtt lehessenek. A kis Anna életében meghatározó szerepet játszó felnőttek gyakorta hangsúlyozzák a nyelvismeret, és a műveltség fontosságát, mintha arra sarkallnák a gyereket, hogy kövesse az idősebb Bálint Anna példáját. A kötet zárlatát is a kislány gondolatai képezik. Lebilincselő végig kísérni azt, hogy Be­cze Anna mennyire ragaszkodik alkoholfüggő édesapjához. Bár nem tudni pontosan, a férfi merre jár, életben van-e még, Annácska mindvégig hisz benne, hogy „látja Isten a papát”. Az író egy Karel Čapek-idézettel indítja a cselekményt, melynek tanúsága szerint „Lehet, hogy ezer meg ezer ilyen lábnyom van.” A szóban forgó nyomok szerint minden, a történetben felvázolt jellem különálló, megismételhetetlen entitás. Hasonló élettörténeteknek lehetünk tanúi, ha Szávai Géza regényének sorai közt barangolunk.





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében