"világgá indulnál újra"
Kereső  »
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 09. (743.) SZÁM – MÁJUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Trionfo della Morte, Palermo, 1446
László Noémi
A robbanómotor főtengelye - iterjú Kürti László költővel
Láng Orsolya
Goethingen 3. Hol van az a sok virág?
Láng Gusztáv
Levél Kolozsvárra
Petres László
Északkelet-Magyarországról szeretettel
FISCHER BOTOND
Dies Irae
Haklik Norbert
Háború az atom ellen
Körtesi Márton
Versek
Cseke Péter
Varjak
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Versek
ROMULUS BUCUR
Versek
Kürti László
Versek
Oláh András
hogy megmaradj
Lokodi Imre
Férfi Hallstattból
Bakk Ágnes
Apa nélkül a világ
Bréda Ferenc
SZÍNÉSZ-ESSZÉ. Theatrum entis: mysterium musarum. VI.
Kovács Péter
A pótolhatatlanság tömbháza
Erdős Katalin
Egy madár vallomásai
Virtuális szalonélet
Jakabffy Tamás
Itt van május elseje
Ungvári-Zrínyi Kata
Pragmatikus líra és abszurd otthonosság
 
Kürti László
Versek
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 09. (743.) SZÁM – MÁJUS 10.

mielőtt leírnád

 

a ló megbotlik, az élet tovább kocog.

négy lába van az apám tacskójának,

húzza a bal hátsót. belelépett,

kibújt a szög a zsákból. ha nincs ló,

a kutya sem figyel oda, hogy milyen

mentális bajok száradnak a lelkeden.

a szögeslécet pedig te hagytad

az udvar közepén. furdal a lélek,

fut a csík, fut a tilosba. apád

tacskópárti, de csak a napi politikára

figyel: ehess, alhass! tetanusz!

„magadnak tanuLsz fiam!” – mondogatta!

a hibák éltetnek, a hiányok altatnak:

élni fogunk, csak előbb húzd ki a szöget,

oltasd le a kutyát, kapargasd meg

a következő, félbe hagyott gondolatod!

 

 

mese a cetekről

 

a cetek akkor még földművesek voltak,

hatalmas kapákkal jártak földjeikre.

kérges volt a tenyerük és sohasem

indult szökőkút a fejük tetejéről.

 

a cetek akkor még alig tudtak úszni,

nyaranta jártak le csak a tengerpartra,

gyerekkel labdáztak térdig érő vízben,

kirohantak lábon, ha jött egy nagyobb hullám.

 

néhány évvel, mielőtt lemészárolhatták

volna őket, az óceánba menekültek.

maradt még kis idő, megtanultak úszni,

az őszi aratás után hagyták el a földet.

 

azóta millió évek teltek el, gondozott

földjeiket fölverték a sziklák, égig érő hegyek.

mosolyogj a mesén, éneklik a bálnák,

tanulj sziklát művelni és nem hinni senkinek!




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében