"a költő talán nem is ember"
Kereső  »
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 13. (747.) SZÁM – JÚLIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Erdőtűz
horváth csaba
A teremteni tudás nóvuma - beszélgetés a 90 éves Benkő Samuval
Vörös István
Versek
László Noémi
Béke és nyugalom hava – Kányádi Sándor halhatatlanságára
Papp Attila Zsolt
Valaki jár a víz alatt
Lakatos Artur
Egy polgármester életútja
Bogdán László
Az Ezüst Páholy zavaros ügyei (I.)
Debreczeny György
Versek
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Versek
Voloncs Attila
Hildegárd
Butcovan Figerald
Versek
Cseke Tamás
Versek
Németh Dániel
Versek
Láng Orsolya
Goethingen 5. A német csúnyaságról
MÁRTON EVELIN
Huzuni
Ferenczi Szilárd
Megölte, feltámasztotta és újra megölte
Karácsonyi Zsolt
A színház és a semmi
Fried István
… És Ginsberg megbocsát (?!)
Radnai Dániel Szabolcs
Tér, szöveg, poétika
Kultúra és lélek
Jakabffy Tamás
Dvořákba merülve
SZEKERNYÉS JÁNOS
Az Idő megtestesítése
 
Radnai Dániel Szabolcs
Tér, szöveg, poétika
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 13. (747.) SZÁM – JÚLIUS 10.


 

Papp Ágnes Klára: A tér poétikája – a poétika tere. A századfordulós kisvárostól az ezredfordulós terekig a magyar irodalomban. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2017.

 

Azon irodalomkedvelők számára lehet izgalmas olvasmány Papp Ágnes Klára új könyve, akik még szokatlannak érzik a „tér” fogalmának a humántudományok körében újabban befutott nagy karrierjét, jelentésének és használati körének hirtelen kibővülését.

 

A tér poétikája – a poétika tere című kötet különálló, de egy irányba mutató tanulmányok gyűjteménye, melyek közös ernyőfogalma kétségtelenül a tér, mint a későmodern világtapasztalat egyik fontos jelölője. A bevezető fejezet kiváló tájékozódást nyújt arról a jelenségről, amelyre – az 1960-as évek „iconic turn”-jének mintájára – „térbeli fordulat”-ként hivatkozunk; ismerteti a legfontosabb vonatkozó elméletírókat (Bahtyin, Foucault, Bachelard) és irányokat mutat ennek az elméleti paradigmának a gyakorlati, szövegelemzési alkalmazhatóságát illetően. Ugyanakkor a szerzőnek nem célja kiemelni történetiségéből a tér megújult fogalmát: az elméleti megalapozás leginkább arra irányul, miképp lehetne a térképzeteken keresztül másképp, újra megérteni az irodalmi modernség és posztmodernség fordulatát.

 

Ennek gyakorlati megvalósulásai a kötet tanulmányai. Elsőképp a kisvárost mint a modern metropolisz „ellenmítoszát”, ellennarratíváját, s különböző irodalmi megjelenítéseit vizsgálja olyan klasszikus 20. század eleji magyar szerzők prózaszövegeiben, mint Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula, hovatovább a kánonon kívülre is merészkedik (Karácsony Benő). A következő részben a magyar későmodernség talán legfontosabb szerzőjének, Ottlik Gézának két művét, az Iskola a határont és a Budát, valamint az e kettő közötti térpoétikai eltéréseket vizsgálja; ezt követi Lengyel Péter Macskakő című regényének elemzése, illetve ennek a nagyobb fejezetnek a végére szorult a mágikus realizmust mint irányzatot kronotopikus értelemben újrafelfedező elméleti eszmefuttatás.

 

A kötet utolsó fejezetében a szerző a posztkoloniális kritika elméleti apparátusa mentén tesz kísérletet reflexiók megfogalmazására mind a mágikus realizmus, mind a kisebbségi irodalmak meghatározhatósága kapcsán. E megfontolások gyakorlati bemutatásaként pedig Láng Zsolt „áltörténelmi” regényeinek részletes elemzése foglalja keretbe a tér kitágított jelentéshorizontjából leszűrt tanulságok sorát.

 

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében