A 23. Bánsági Magyar Napok keretében a Városháza Galériájában nyitotta meg Az idő anatómiája címmel újabb egyéni tárlatát a 76. életévét taposó Kelemen István, temesvári szobrászművész, aki évtizedeken át aranyművesként, ékszerészként és vésnökként kereste a kenyerét, miközben elvégezte a faipari technikumot, majd a 3 éves Tanárképző Főiskola rajzkarán diplomázott, pár évig pedig a temesvári Hegesztési és Anyagvizsgálati Kutatóintézet alkalmazottja volt. Tanulmányai, valamint gyakorlott mesterségei révén behatóan megismerte a szobrászat legfontosabb alapanyagait – a fa-, a fém-, a kő-, az üveg- és műanyag-megmunkálás különféle eljárásait. A felhalmozott gyakorlati ismeretek birtokában formálja meg alkotásait, amelyekben az anyag, a forma és az eszme megejtő összhangja testesül meg.
A tökély, a gondos kidolgozottság elkötelezettje, rátarti megvalósítója a Jecza-tanítvány Kelemen István, aki alkotóként merész feladatra vállalkozott: a megfoghatatlan fizikai és filozófiai fogalmat, az Időt kísérli meg tárgyiasítani. A kronoszi, a múló, valamint a szakaszolt kareioszi idő érzékeltetésében leginkább a karcsú homokóráknak és a korszerűbb mérőeszközök kerek lapjainak, mutatóinak és ingáinak látványvilága inspirálja a leleményes szobrászt. Összefogott, zárt kompozícióinak finom ívei, hajlatai, ritmikusan tagolt bemélyedései és domborulatai ugyanakkor antropomorf, szerves kötődéseket is sugallnak. A részletekre is megkülönböztetett figyelmet fordító Kelemen Istvánt az organikus és geometrikus formák térbeli viszonya, összhangja, esetenkénti egybeszervesülése foglalkoztatja. A szerves és geometrikus karakterű elemek és alakzatok egyidejű érvényesítésével szobrain meghatározó szerepet biztosít a harmóniának, a letisztultságnak, a világos ritmusoknak és vonalaknak. A térviszonylatok, a mélyebb összefüggések megjelenítésében az ellenpontokra épít: a kompozíciók kimért, logikus formai tagoltsága és a felületkezelésből adódó érzékletes, lírai effektusok.
Kelemen István a téma, az anyag és formanyelve egységére alapoz. A kínálkozó anyagból kibomló forma összefüggéseit, a természet, a hagyomány és az alkotói szándék törvényszerűségeit vizsgálja, elemzi figyelmet ébresztő leleményességgel alkotásaiban. Az absztraháló expresszivizmussal mutat közeli rokonságot komponálásmódja és stílusa. Eltérő rostozatú, színű és keménységű fákból kifaragott, bronzba vagy műgyantába öntött szobrainak, illetve különféle anyagokból egybeszerkesztett tárgyainak kifejező ereje jelentős mértékben a művész invenciózus, formateremtő és -alakító fegyelmében, a felület-megmunkálás igényességében rejlik.
A Temesvárott élő és alkotó Kelemen István szobrászi univerzumában szerves egységbe ötvöződnek a természeti-organikus, valamint a teremtett, a tudatosan megszerkesztett geometrikus formák. Alkotásai széles érzelmi-gondolati skálát fognak át. Plasztikái többségét sajátos harmónia jellemzi. Művészete pregnáns és fegyelmezett, líraian érzékeny, értelem- és érzelemgazdag. Plasztikái filozófiai töltetű dolgok, fogalmak és viszonylatok kifejező formákká lényegítései – tömör jelképei.
