"mintha a bolygók felszínét látnánk"
Kereső  »
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 15. (749.) SZÁM – AUGUSZTUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Forró szél
ANDRÉ FERENC
A költő egyetlen feladata, hogy őszinte legyen önmagával - beszélgetés Dósa Andrei költővel, műfordítóval
Jean-Jacques Viton
VIII
Bogdán László
Az Ezüst Páholy zavaros ügyei (III.)
Codău Annamária
A totalitás felé
FELLINGER KÁROLY
Versek
FAZAKAS ATTILA
nem lát
Benke András
Versek
ANDREI DÓSA
Versek
Munding Márton
Horvát néni
Hegedüs Benjámin Jutas
Versek
Tiboldi Boróka
Füllel és szemmel olvasott dalok
Balázs Imre József
Szelíd jelenlét. Jancsik Pál (1936–2018)
Molnos Lajos
„Félek, túl nagy lesz neked a síri sötét”
Láng Orsolya
Goethingen 7. Néprajzi gyorstalpaló
Dimény Lóránt
Novellák
Bakk Ágnes
A kiszámítható alkotói válság
CSUSZNER FERENCZ
Videótörténet és színháztörténet
Borsodi L. László
Dumákat beszéltek, és nem szóltok róla senkinek
Magyary Ágnes
Színe: vörös
Kulturális mágnes
Jakabffy Tamás
Kibúcsúzott Sir Simon Rattle
Kollár Dávid
Elveszett paradicsom? (2)
 
FELLINGER KÁROLY
Versek
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 15. (749.) SZÁM – AUGUSZTUS 10.

Hazatérés

 

A költőnek nagy felelősséggel jár

saját magát olvasnia,

ilyenkor leszámol

az éveivel,

s ha verseit fordítják

és a műfordító az értelmezéssel

kapcsolatban felad

legalább ötven kérdést,

a költő nem csoda, ha nem hisz,

nem Istenben,

hanem a létezésben sem.

 

Rámegy a nyelve.

 

 

Buborékok

 

            Lackfi Jánosnak

 

Egy celofánba csomagolt angyalka

van a temető szemetes konténerében,

így csomagolta be az elárusítónő,

ki sem bontotta azóta senki,

így akarta megvédeni az időjárás

viszontagságaitól, aki valamikor

            a hozzátartozója

sírjára tette.

Maga a celofán természetesen csupa por,

Isten ilyenből teremthette Ádámot.

 

o

 

A mélyhűtőnkből anyám

a főzéshez

mindig csak a szavatosság lejárta előtt

veszi ki a húst,

aztán vásárol helyette frisset,

mert milyen mélyhűtő az,

ami nincs tele, nincs kihasználva.

 

 

Rajzszögárnyék

 

Nem messze a helytől,

ahova apámat temették,

az egyik sír mögött, 

két másfél méteres fenyőfa

kémleli az eget,

mint két kerub a semmittevésben.

Karácsonykor feldíszítették őket,

színes szalagokkal, harangokkal,

most húsvétkor pedig 

tojásdíszeket aggattak rájuk,

alája pedig külföldről behozott

friss sárgarépát raktak,

mert úgy hírlik, rossz 

a temető kerítése

s ünnepnapokon még a nyúl

is megfordul errefelé.

 

 

Méltatlanul

 

Ma húsvéthétfőn

pontosan kettőszáztizenhat 

napja halt meg az apám,

ráadásul a házszámunk is ennyi,

Apám most odalenn a mélyben,

a sírban, a koporsóban,

érzi, hogy nézőpont kérdése

ez is.

 

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében