Megidézés
Petri György Egy fénykép alá című versének felhasználásával
A dorbézolások rémlenek fel.
Kedélyes, teszetosza éveim.
A sápadt arcú kölyök libafosszínű
kabátban,
az ördögvigyorú gimnazista,
amint ébredés után, éhgyomorra,
mohón szív hulló dohányú,
házitöltésű cigarettát.
Iskolája előtt utcaköveken áll,
padon ül a közeli téren,
vagy egy-egy nő után kullog félreérthetőn.
Őgyeleg erjedt gyomorral
kisbolt és kocsma,
kocsma és kocsma közt.
Törvényhozó
A metaszabály meghatároz,
katonásan ordít, elbeszél.
Nem tanácsol, parancsolja,
miképp hozzak törvényt.
Bábu vagyok a tábláján,
sose király, vagy ostromtalan
bástya, csak leüthető vezér
és beáldozott paraszt.
Ha kedve tartja, játékunk más.
Mindig ő legyen előnyben,
elhallgatja a célt,
pedig együtt érnénk be.
Cinkelt lappal játszik,
súlyt helyez dobókockájába,
itt a piros, hol a piros-t rendez,
pénzre váltja biztos tippjeit.
Ő a fej és én a kéz.
Nem ismerem egymás érdekét.
Beszámoló
Mindenkinek van annája,
legalábbis sokan bírnak eggyel
csupán a tapasztalat szintjén,
hiszen Anna nem tulajdon,
bár sajátos, és adottnak mondható.
Ismeretlen céllal halad
a járda túlfelén,
nem köszön vagy néz ránk,
talán észre sem vesz.
Csöndje nekünk nem üzenet,
magába roskadása meg se lep,
valami másra figyelünk fel,
ha az osztályteremben futunk össze.
Beszélő társai mellett álldogál,
szeme nem sír,
arcát zokogni látjuk:
rugózva ráng az állkapocs.
Magunkra vesszük mindezt,
sejtve, hogy a múltkor
hiba volt követni,
mikor hazafelé tartott,
habár nem rosszat akartunk,
csak tudta nélkül,
házszámából ismerni meg őt.
Időszámítás
Mintha nem lépnék át
tegnapból a mába,
nem görgetném tovább
újból a holnapot,
s ugyanaz maradnék
a magam számára:
felújítatlan ház,
meg nem kevert kártya,
egy-egy elmulasztott
alvás indokán.
Hegedüs Benjámin Jutas Marcaliban született 1996-ban. Igalon él, Budapesten tanul, az ELTE BTK magyar alapszakos hallgatója. A Deákpoézis 2015 harmadik, a Deákpoézis 2016 első helyezettje, Málik Roland-díjas.
