A Helikon egyik 2015 szeptemberi számában esett szó róla, hogy Kirill Petrenko, a Bajor Állami Operaház főzeneigazgatója nyerte el a Berlini Filharmonikusok vezető karmesteri megbízását. Ímhol, szűk három év múltán visszatérünk, de nem Petrenkóhoz, hanem Sir Simon Rattle személyéhez, akinek szerződése a BF-fel az idén nyáron járt le. Rattle már 2013 elején közölte, hogy 2018 után nem kíván versenybe szállni a BF művészeti-vezetői posztjáért, és a beavatottak rögtön sejteni vélték, hogy legszívesebben hazatérne a London Symphony Orchestra élére, ahol Valerij Gergijevet váltaná.
Tudnivaló, hogy a Berlini Filharmonikusok a világ egyik legkívánatosabb munkahelye. Nemcsak elsőrangú szakmai elismertség veszi körül a zenészt (és kivált a karmestert), hanem az önszabályzó szervezet aurája is. A BF tagjai ugyanis jól kidolgozott, körültekintően konstruált rendszer szerint maguk választják és hívják meg karmesterüket egy-egy „mandátumra”, amely így olykor lejár, de természetesen hosszabbítható, vágyak, karrier-elképzelések, átfogó tervek igényei – meg persze a versenyvizsga eredménye – szerint.
Simon Rattle 2002-ben vette át a BF zenei irányítását a közkedvelt, érzékeny, baráti lelkületű Claudio Abbadótól (aki 2014-ben meghalt). A Rattle nevével fémjelzett tizenhat év alatt az újdonságok iránt fogékony brit karmester vezényletével nem kevesebb, mint negyven mű világpremierjét tartották. Brahms II. szimfóniáját 34-szer, Beethoven IX. szimfóniáját 26 alkalommal tűzték műsorra a legjelentősebb színpadokon – ezek voltak a leggyakrabban előadott művek. Ugyanakkor a Rattle-éra nagy újdonsága a zenekar digitális koncertterme az interneten, ahová bérletes rendszerrel vagy akár jegyvásárlással is „be lehet ülni”. De a zenekar előadásait 2010-től, az őszi évadnyitótól kezdődően már mozikban is közvetítették. Németországban ekkoriban 33, világszerte 60 filmszínházban vetítették a berliniek hangversenyeit, még szabadtéri kivetítőkön is Hamburgban és Kölnben.
Teltházas, húszezres szabadtéri búcsúkoncerttel zárult Rattle tizenhat éve a BF alkalmazott karmester-zeneigazgatójaként. Esős volt az idő, a Waldbühne irdatlan nézőterén mégis a legnagyobb figyelemmel, áhítattal kísérte a közönség George Gershwin, Gabriel Fauré és Aram Hacsaturján műveit. Az esten fellépett a karmester felesége, Magdalena Kozena cseh mezzoszoprán is. Bár a dirigens munkaviszonya megszűnt, a németországi Rattle-kedvelők természetesen nem maradnak nélküle. „Hamarosan találkozunk” – mondta a koncert végén a jól ismert, széles mosollyal, hiszen vendégkarmesterként rendszeresen vissza fog térni Berlinbe. Vidám, de megható pillanat volt, amint Rattle a zenekar tagjai között végigvonult, akik közül sokan ősz, boglyas Rattle-parókát tettek fel, miközben tomboló tapsvihar és éljenzés búcsúztatta a maestrót.
Rattle szülővárosában, Liverpoolban kezdett zongorázni és hegedülni, de tizenegy évesen már a helyi filharmonikusok között lépett fel (ütőhangszereken játszott). Tizenöt évesen kortársaiból szimfonikus zenekart alapított. Tizenkilenc volt, amikor a londoni Royal Academy of Music karmester szakát abszolválta, rögtön meg is nyerve az első díjat egy nemzetközi karmesterversenyen. Két évig Bournemouthban dirigált, 1977-től pedig a világ számos operaházában munkát vállalt, de fontos amerikai szimfonikus zenekarokat is vezényelt. 1981-ben a Los Angelesi Filharmonikusok vezető karmesterének alkalmazták, itt tizenhárom éven át dolgozott. Nemzetközi hírnévre mégis a birminghami zenekar élén tett szert, ahol 1998-ig tevékenykedett. A nagy sikerre jutott, 20. századi zenét bemutató hangversenysorozat, a Millennium felé Rattle-t jelentősen felminősítette a nemzetközi zenei közélet értéklistáján.
A Berlini Filharmonikusok vezető karmesteri posztján Rattle olyan elődöket követett, mint Wilhelm Furtwängler, Herbert von Karajan és a már említett Claudio Abbado. Újító, pezsgő szelleme mindig a zenei nevelés és kultúraterjesztés irányába mobilizálta. Ennek az elkötelezettségnek tudható be a BF digitális koncertterme is a világhálón. Asztali számítógépen, táblagépen és mobiltelefonon egyaránt jó minőségben élvezhetők a BF legújabb hangversenyei, de persze korábbi előadásaik is visszahallgathatók-nézhetők.
De Nagy-Britanniában Rattle nem a legkedvezőbb körülmények között kezd ismét dolgozni. „Logisztikai rémálomnak, felesleges papírok gyártásának nézünk elébe, és ami a legrosszabb, hogy egyelőre bizonyos kérdésekre sem Nagy-Britanniának, sem Európának nincsenek válaszai” – mondta a brexitről. Majd azt is hozzátette: „Pontosan azzal megyünk szembe, ami a művészet és a zene talán legfőbb feladata, hogy összehozza a különböző embereket.”
Jakabffy Tamás
