"Anyaméh az egész világ"
Kereső  »
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 18. (752.) SZÁM – SZEPTEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Egynyári elégia
Fekete Réka
„Az írás úgy eluralt, hogy sose mondtam le róla” - Interjú Tóth Mária írónővel
Tóth Kinga
A szobalány hűsége
Ady András
Versek
Lackfi János
Szőrös kézél
Aleą ©teger
Az ég fölött a föld alatt
Ádám Szilamér
Villanás
Fodor Balázs
Domesztikáció
Munding Márton
A rozmár hava
Láng Orsolya
Goethingen 8. Tesz-vesz város
Fekete Vince
Törpe eposzok – eposzi töredékek
FISCHER BOTOND
Törpe eposzok – eposzi töredékek
Karácsonyi Zsolt
Törpe eposzok – eposzi töredékek
László Noémi
Törpe eposzok – eposzi töredékek
Márkus-Barbarossa János
Eposztöredék
Ferenczi Szilárd
Egy hátrányos helyzetű kisebbségi Bajkonurban
George Volceanov
Shakespeare: az elárult áruló
Antal Balázs
Hálózatok könyve
TŐTŐS DOROTTYA
Embert kutyájáról?
Demeter Zsuzsa
Távbarátság a jövővel
Borsodi L. László
Műveltség és stílus
Jakabffy Tamás
Vásáry Tamásról, 85. születésnapja után
Kali Ágnes
Ember, gépezet, glitch
 
László Noémi
Törpe eposzok – eposzi töredékek
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 18. (752.) SZÁM – SZEPTEMBER 25.

Első törpeposz

            Bodó Márta gender-témájára

 

Beton-ülte tájon, horpadt kukák között

látta meg emberünk a napvilágot,

pontosan akkor, mikor a tüzes
szekér az égbolt tetejére hágott.
És görgetett kocsit, öltöztetett babát,

sártortát készített, levetette magát

a lépcsőházi korlátról a mélybe,

keze tört, térde vérzett, homloka berepedt,
fűnek-fának beszólt, de valahogy túlélte.
Szakadt nadrágban ágált, térdét verdeste inge,
haját befonta, aztán néha tüskére nyírta,

fűvel-fával tekergett, de valahogy kibírta,

gyötörték reggel-este keselyűképű gondok.

Amit bekötött délig, az éjfélkor kibomlott,

tették-vették az árvát dobozból skatulyába,

sehol sem bírt megülni, maradt mindig magára

és fölsóhajtott egyszer a földön ülve: ember,

fiúleány szívemből kiáll a rusnya gender!

 

 

Második törpeposz

            Erdélyi Tünde Brédás álmára

 

Széles pusztaságban íróasztal áll

posztófödte lapján súlyos bibliával,

papírok szanaszét, sorok futnak szerte,

sűrű, mint a mákony, értelmetlen írás.

Balról sziklagádor, sötét víz patakzik,

kígyóáradása már nyakamig fölnő.
Bréda mestert látom jobbról, egymagában,

rávetül a nemlét, fémes nincstelenség.
Mindent visz a nagy víz, fa sarjad alattam,

emelkedem rajta, lomb ragyog a napban.
Bréda mintha szólna: ciprusom leszel te?
Szárnyra kelve súgnám: madarad ha lettem!

 

 

Harmadik törpeposz

            Benke András order in disorder ötletére

 

Hogy léptem, megint egy tagom leszakadt.

Volt néhány ötletem, mind pocsékba ment.
Tervrajzaim, sápadt, foszló rongyain
körtáncukat ropják csonka napjaim.

Sörök, borok, sérók, búrák, figurák,

ekevasak, párnák, festett fababák,

úszó csillagképek, távolodó sólyom,

halottaim lépte kongó folyosókon,

fölöttem, alattam tűzkavics görög,

zuhannak a szélben ólmos függönyök,

éjre nap, napra éj, lelkem megkeres:

nézd, a horizonton két függőleges!

 

 

 

A fenti sorok az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által a Kolozsvári Magyar Napokon hagyományosan megszervezett helyszíni versírás program 2018 augusztusi kiadásán születtek.

 

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében