1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

E vers formája a rendetlenség, felügyelete
egy angyalnak is képtelenség, hát nekem még,

céltalan zarándokolok a májusi reggelben, egy-
magam s kissé nedvesen a tejtől, mit megittam,

holdsugár a pirkadat előtt, hah, mit a mák
napfényes szárából szűrtem ki, Galícia

és Bukovina közt félúton, minél közelebb az éghez
és a nyelv rácsozatához, meggyőződve, hogy senki se

lát engem, hajnalhasadtakor, mely a ködök síkságát
a kiszáradt tengerrel keverte össze, fogyasztván el italom,

mely a Red Bullnál is jobb, mert a vad száron,
mint a vad lelken, virág virul, azoknak pedig,

melyek a kertekben az ember vigaszára kelnek, olyan
a termése, mi kábító illatot ont és úttalan utakon át

lassan terjed, oda, ahová szívesen félrevonulnék,
a hadsereg előli meneküléskor, mielőtt még a parancsnok

kiadja a falu felgyújtására a parancsot, és gyermeki kiáltás
fúródik a levegőbe, felesleges litániáktól tisztultan,

mely tüdőmből kélne, ha tudnám, hogyan imádkozzam,
persze, de teljesen hasznavehetetlen vagyok, mint egy el-

rongyolódott háló, ezért csak ez marad nekem, alárendelem
magam a sétabot és a csokoládé diktátumának és tovább álmodom.

Lukács Zsolt fordítása