"amit kimondok, nincs már velem"
Kereső  »
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 19. (753.) SZÁM – OKTÓBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Valóság és valóság
Márkus Béla
„a ráemlékezés terein”
Bertha Zoltán
A lét elviselendő nehézsége
Fekete Vince
Nagyszamos utca 18.
Szakolczay Lajos
Pityók. Emlékek a hős­korszakból
László Noémi
Egyszerű vers
Papp Attila Zsolt
Az Úristen leghosszabb napja
Vincze Ferenc
Udvarillat
OZSVÁTH ZSUZSA
A szent és a profán
Sztaskó Richard
Családi idill
Vlad Drăgoi
Versek
Mărcuțiu-Rácz Dóra
amikor el akartam adni
Horváth Veronika
Versek
Csordás László
Kísértés és kísérlet
Kürti László
Versek
DOINA RUŞTI
Péntek macskája
Bakk Ágnes
A csak múlttal rendelkező ember
George Volceanov
Shakespeare: az elárult áruló
Lakatos-Fleisz Katalin
Tojás nélküli csillagok
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
„Bűnök hozzák világra az erényt”
Borsodi L. László
Elfogultság és kritikai attitűd
Jakabffy Tamás
Középkori hangszeres magasztalás
Alexandra Mocan
No Matter Where You Go, There You Are*
 
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
„Bűnök hozzák világra az erényt”
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 19. (753.) SZÁM – OKTÓBER 10.


 

 

Falusi Márton: Halálos szótövek kertje. Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2017.

 

 

 

Falusi Márton Halálos szótövek kertje című legújabb kötetét olvasva Gadamer Paul Celanról írt könyvének kérdése idéződhet fel bennünk: Wer bin ich und wer bist du? [Ki vagyok én, és ki vagy te?], illetve a témáról íródó Derrida-esszé, melynek szempontrendszere szintén illeszkedhet a kötet tematikájához. Derrida a névelőkből és névmásokból kiindulóan jut el az önmeghatározás témájához; Falusi Márton a szótövek erejét játssza ki, amint jelzi ezt a címadó vers is. De a kötet nemcsak a fő tematika mentén teremt kapcsolatot a fenti szövegekkel. Visszaköszön Derrida esszéjének alcíme is: a művek szintén „félbeszakítatlan párbeszédet” folytatnak két végtelen között. A versek beszélőjét azonban nem is maga a kérdés foglalkoztatja igazán, inkább megfogalmazásának helye: leginkább arra kíváncsi, hogy ezek a lényegi kérdések milyen léthelyzetek kapcsán fogalmazódnak meg. A város, a lakótelepi lakás, az albérlet, a munkahely színterein keresztül néz szembe a dilemmával, miként határozhatjuk meg magunkat másban, valamint mivé lehetünk a másik nélkül.

 

Az önmeghatározás kudarca, illetve a válaszlehetőségek sokféle formát öltenek, a tanúskodás, a tagadás vagy az útkeresés lehetőségében találjuk meg őket. A kereső alak képe önazonos marad, „az elvált férfié”, aki a többé-kevésbé veszteségélményből jut el oda, hogy a nőalakok, a „törlendő szerelmek” emlékéből összerakja, megmintázza a valamikorit.

 

A kötetben szereplő történelmi utalások is erre az alapélményre utalnak vissza. Ilyen a Tamási Áron születésének 120. évfordulójára írt vers (Ábel a Hegyvidéken), amit az értékek átértékelésének megtapasztalásához társuló irónia formál emlékezetessé. A terek átrendeződése szintén erre a szempontváltásra ad rálátást, a veszteséget a megmunkáltság, illetve a gondolatiság igénye teljesíti ki.

 

Az élet a kapcsolatok látványszerű botlásaiból, rossz döntésekből, az önbecsapások helyszíneiből, az újfajta értékrenddel történő azonosulási kísérletekből, a viszonyok újraértelmezéséből áll össze. Ezt a tapasztalatot írja újra a nagymamához írt nekrológ, amelyben megindító a „minden egész eltörött” élménye: „Összeillesztjük a dühből földhöz/vágott hold cserépdarabkáit” (Angyal).

 

A vázolt élményegyüttesből egyféle erotikus irodalom születik, filozófia a budoárban, amit a szentimentalizmus redukálása, az erotika felerősítése, a gyönyör jelenvalóvá tétele hitelesít. Ezért is állhat a halálos szó a főcímben, s ugyanígy a kert, az irodalom egyik legősibb toposza. Ahogy a kert szimbolikája kiüresedett, úgy nincs igazi vágy és igazi szerelem sem, az erotika helyett marad inkább a szexualitás, s az átfordítás lehetőségének reménye, a bűnöktől az erények felé.

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében