Taigetosz
Az erkélylécek között vidéken is démonok laknak
senki sem tekinti magáénak őket
talán félnek, hogy hozzájuk tartozik valamennyi
és elfordítják fejüket, amikor kezdődik a válogatás
Budapest felosztása társadalmi falvak szintjén történik
nem kerületjelleget, a deprivatizáció eszközeit kell keresni
az egész ország lemodellezhető abból, mit hagy hátra belőle
egy ipari kézműves a gyárszegélyen élők javára.
Szuvenírként hazahordjuk más Európák maradékát
megelégszünk azzal, hogy a felét meghagyták valaminek
amit csak egészként lehetne leélni
Kereskedelmi útvonalakkal vesszük körbe magunkat
életképtelen gazdaságok mellé telepszünk
és csendben elhordjuk azt
amiből más népek patkányai kevesebbet lakomáztak
utca épül, iskola, fedezet nélküli gyerektörvény
Ezt a hazát nekünk kell majd eltemetni
Égövi
Esőt küldünk az északiaknak
a gyárvárosi alkat elfáradt a tűztől
alvás előtt megszámolta madarait és levette szemét gonddal őrzött hegyeiről
az égiekre gondolva nem álmodott semmit
Esőt küldünk dél felé
a kistermelők gyapjútakarót vesznek
nagy párolgási felülettel rendelkező növények alá állnak
és fenyőágacskákat forráznak a hajnali teához
amit az első kutyaugatások mellé fogyasztanak
Esőt küldünk a középső sávba
itt élnek majd az optimisták
a vidéki diplomácia urbanizált leszármazottai
szervizkönyves ifjúsági parkokkal körülvéve
Várják az esőt helyettünk nem küld senki
elszáradnak az északi álmok a déli kutyaugatások a köztes parkok ifjai
ellenség lesz valamennyiből
a közösségek egy éghajlati ívvel lejjebb költöznek
elveszítjük a felhőkbe oltott erényeket
hogy kitalálhassák új sámánkorok sikertelen esőtáncait
mielőtt bántani fogja őket a napfénymentesség
Dezső Kata 1996-ban született Zalaegerszegen. Versei többek között a Hévíz és a Prae folyóiratokban jelentek meg. Kötete: Akiket hazavártak (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2017).
