Szőcs Margit: Az összecsukható nagymama. Bookart, Csíkszereda, 2017. Illusztrálta Kürti Andrea.
Szőcs Margit olyan világot teremt történeteivel, melyek nemcsak együtt, hanem külön-külön is legitimek és kerek egészet alkotnak. Az összecsukható nagymama betekintést nyújt Boldizsár életének néhány pillanatába, illetve a kisfiú fejében burjánzó varázslatos világban is barangolhatunk. Megtudhatjuk, hogyan zúdulnak parancsszóra dobozokba a játékok Boldizsár végeláthatatlan gyerekszobájából, hogyan tüntet el nagymamája néhány szempillantás alatt egy regiment porcicát, akik éppen a porprémen heverésznek. Megismerhetjük Boldizsár új barátját, Baltazárt, aki a kisállatszobrászat mestere, viszont egy valami nem tiszta vele kapcsolatosan: Baltazár szerecsen királyfi vagy a szénégető unokája? Beleshetünk az üveghegy mögé, Nagyanyó szövőszéke elkalauzol bennünket üvegvilágba. A huncut Bohóka nevű kisangyal karácsonyi megmentő akciójára is fény derül, így Boldizsár boldogan ugorhatott édesanyja nyakába ahelyett, hogy gyógyszert szedne és naphosszat az ágyát nyomná. A Tengerszemcsepp történetéből tudomást szerezhetünk arról, hogy Boldizsár nagymamája hogyan felejtett el magyarul, és ettől kezdve hogyan mesélt esténként unokájának a tenger hangján, tengerül.
Ebben a mesebeli univerzumban egy pillanatra sem tűnhet természetellenesnek az, hogy Uncia, egy csillogó-villogó irodaház titkárnője valójában egy emberré varázsolt béka. A kis világot bebarangolva számos színesebbnél színesebb szereplővel, helyszínnel és történettel találkozhatunk. Ilyen például Szilveszter állásközvetítő és átképző irodája, ahonnan mindenki – még Rebi, a boszorkány is – boldogan távozik. Mindemellett „futótűzként terjed a hír, hogy a város egyik kicsi sarki boltjába egy szállítmány összecsukható nagymama érkezett”. Egy külön fejezetet alkotnak Teofil és Terka történetei, melyek létezését nem vonnánk kétségbe. Egy kis varázslat segítségével életre keltett őszinte mesék Szőcs Margit történetei, csendes kis hangok a gyerekszívben. A város zajának elcsitítására elég, ha a rádió Csendadóját hallgatjuk és megálmodjuk a Képtelen Televíziót.
