"De abban az egyben zeng Az Idő"
Kereső  »
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 22. (756.) SZÁM – NOVEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Király László
Versek
Zsenge-lapozgató
ANDRÉ FERENC
valahol maradók
László Noémi
Poéthosz
CS. NAGY IBOLYA
Próza – „versszünetben”. Király László novellisztikájáról
Karácsonyi Zsolt
Belső háború. Részlet
VARGA LÁSZLÓ EDGÁR
a költők álmai
Antal Balázs
A jókedvű bús költő
HORVÁTH BENJI
Daimón
Vass Csaba
Versek
Varga Borbála
munkakönyv
Zsidó Ferenc
Egyén és közösség regénye*
Lövétei Lázár László
Műhelynapló
Tamás Dénes
Felfele
KECSKÉS TAMÁS HUNOR
Nem félünk a semmitől
Bartha Réka
Zabigyerek üvegcipőben
Péter Árpád
Tört mondatok, tört életek, egyesüljetek!
Erdős Katalin
Vászon, kamera és ami mögötte van
Borsodi L. László
Betölteni a szellem törvényeit
Jakabffy Tamás
A legjobbak teljességének igényével
Portik Blénessy Ágota
Életem legjobb műve
 
VARGA LÁSZLÓ EDGÁR
a költők álmai
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 22. (756.) SZÁM – NOVEMBER 25.


 

            párbeszédkísérlet Király Lászlóval

 

lehetett volna rosszabb

emberevő lovak belügyi tisztek helyett

vagy mázsás ülepű nőstény ördögök

akik az ágytámlába csimpaszkodva

őrzik a rossz álmunk

félelmesek és nyugtalanok a költők álmai

(minden valóság mit ember kitalálhat –

és mi bármit kitalálunk)

 

szidjátok költőiteket mert – mért is?

szerintetek csak részeges parázna mind

s a költészet egy fétis

borzongva léptek be a költők múzeumába:

ez itt arany rossz vastagbele

csokonai másnapossága

az udvaron petőfi gőgje látható –

sajnos nem fért be a házba

az előszobában zrínyit öli a vadkan

amott kölcsey jobb szeme satöbbi

 

ti persze magasztos dolgokra számítottatok

nehezteltek költőitekre – mert ők is emberek

egykedvűn unottan vontok vállat

de közben a bűntudat megsejti bennetek

hogy aki a verset nem érti: csak állat

és ahol sok a védtelen vadacska

hurkásra híznak a fondor idomárok

közöttünk feszeng rilke párduca

hányingerig sunyító tigrisek húgyos ketrecekben

pedig ti valaha pipacsok voltatok

minden embernél emberebben

 

de hát a kővadászok klubja rég bezárt

és a pókháló-ország a gyerekkor szénapadlásán

egyre félelmesebb

a költő kedveséről beszélget az ősszel

és mert a kedves is messze jár már

istent ír hogy legyen kit káromolnia

és legyen kihez beszélni önmagáról

gyűlnek az álom mitikus madarai

a férfikor esti szó-madarai

készül a téli tábor

 

közben hó hull az anyanyelv felhőmagasából

porka havak – szép telünk lesz újra

sikamlós fehér költemények borítják a tájat

elzúg rajta szánkónk a végtelenbe

ahol goethe atyaisten al. nyezvanov s mások

szöktetik lovukat kazak pusztákon át

 

és addig is elüldögélünk kedélyesen

ebben a kaszárnya hangulatú kocsmaházban

hol bagi úr féldeci moslék rumért satöbbi

ülünk a füst sülő-hús-szagában

unottan duruzsol a sarokban a kályha

és az ablakban látjuk hogy csalódottan visszatér

az egykori disszidens napraforgótábla

 

 

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében