"De abban az egyben zeng Az Idő"
Kereső  »
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 22. (756.) SZÁM – NOVEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Király László
Versek
Zsenge-lapozgató
ANDRÉ FERENC
valahol maradók
László Noémi
Poéthosz
CS. NAGY IBOLYA
Próza – „versszünetben”. Király László novellisztikájáról
Karácsonyi Zsolt
Belső háború. Részlet
VARGA LÁSZLÓ EDGÁR
a költők álmai
Antal Balázs
A jókedvű bús költő
HORVÁTH BENJI
Daimón
Vass Csaba
Versek
Varga Borbála
munkakönyv
Zsidó Ferenc
Egyén és közösség regénye*
Lövétei Lázár László
Műhelynapló
Tamás Dénes
Felfele
KECSKÉS TAMÁS HUNOR
Nem félünk a semmitől
Bartha Réka
Zabigyerek üvegcipőben
Péter Árpád
Tört mondatok, tört életek, egyesüljetek!
Erdős Katalin
Vászon, kamera és ami mögötte van
Borsodi L. László
Betölteni a szellem törvényeit
Jakabffy Tamás
A legjobbak teljességének igényével
Portik Blénessy Ágota
Életem legjobb műve
 
Erdős Katalin
Vászon, kamera és ami mögötte van
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 22. (756.) SZÁM – NOVEMBER 25.


Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép kapcsolatai Bódy Gábor és Jeles András filmművészetében. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság – Kolozsvár, 2015.

 

Pieldner Judit doktori dolgozata nem csupán az intermedialitáson alapszik. Az olvasó támpontokat kap, hogy miként is „viszonyuljon” egy művészi alkotáshoz – ebben az esetben konkrétan a filmhez mint médiumhoz. A kutatás kiindulópontját Bódy Gábor és Jeles András filmjei képezik, továbbá vizsgálja, hogyan vannak jelen a vásznon a társművészetek. Már a kötet bevezetőjében megemlíti a szerző, hogy mindkét rendezőnek voltak olyan írásai, melyben a film és a különböző művészeti ágak közötti dialogizálásról esett szó. Bódy így fogalmazta meg: „mintha a különböző művészetek egyetlen pontban gravitálnának, hogy túlmutassanak diszciplínájukon.”

A dolgozat struktúrája éppúgy a művészeti ágakra összpontosít, komparatív jellege nemcsak a médiumköziségre korlátozódik, hanem reflektál filmtörténeti vonatkozásokra is. Tíz nagyobb fejezete van a könyvnek, néhányról az alábbiakban említést teszek: Experimentális törekvések a magyar filmtörténet kontextusában, Hang-kép kapcsolatok, Irodalom és film, Film és színház.

A legelső említett fejezet rövid történeti áttekintés a hetvenes és nyolcvanas években készült filmekről, valamint magáról a kísérleti filmezés irányzatáról, az ún. experimentalizmusról.

Bódy és Jeles mellett Erdély Miklós munkásságába és művészetkoncepciójába úgyszintén betekintést kap az olvasó. Utóbbi kiemeli a kétarcúságot mint a film egyik sajátos jellemzőjét, Pieldner ebből kiindulva írja le: hogyan van jelen ez a kétarcúság abban, amit látunk a vásznon és amit hallunk. A Hang-kép kapcsolatok fejezetben szó esik a hangeffektusokról, melyek a képhez kapcsolódva lesznek hatásosak a befogadó számára.

Ha filmről van szó, nem mellőzhető az adaptáció fogalma. A dolgozat több nézőpontot is felsorol, miként lehet megközelíteni az adaptációelméletet. Reflektál továbbá arra, hogy miként írja felül az irodalmi szöveget a film, s hogy ezáltal miként aktualizálódik folyamatosan. A színház és film problematikája izgalmas, a szerző a közös találkozási pontokat emeli ki, egy Bódy és két Jeles színpadi rendezést vizsgával, ahol szerep jut a filmnek mint médiumnak.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében