"valami mást, mint amit látunk"
Kereső  »
XVIII. ÉVFOLYAM 2007. 6. (476.) SZÁM - MÁRCIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Kenéz Ferenc
A szégyenvers
Szőcs István
Egy s más szellemi közállapotainkról
Bogdán László
Hamlet és Horatio
Pomogáts Béla
A búcsú regénye
Karácsonyi Zsolt
Egyiptomi kilometrik
Iuvenalis
Az egyiptomi emberevők
Rigán Lóránd
Filozófus turisták Egyiptomban
Lakatos Róbert
Bahrtalo! (Jó szerencsét!)
Kinizsi Zoltán
Jozefát úr, avagy a koppánykodás
Kabdebó Tamás
Blackwell és a magyarok
Terényi Ede
Műhelyjegyzeteim - Kinek szoros, kinek tág...
Áprilisi évfordulók
 
Kenéz Ferenc
A szégyenvers
XVIII. ÉVFOLYAM 2007. 6. (476.) SZÁM - MÁRCIUS 25.

A szégyenverset meg kell írni,
meg kell írni a szégyenverset,
azt a verset, mit nem írtunk meg
s így az a vers csak szégyenkezhet,
mert arról szólna, mit megértünk,
csak megértünk, de meg nem éltünk,
meg nem éltünk, mert elfordultunk,
elfordultunk, amikor láttuk,
amikor láttuk, azt, amit látunk,
úgy tettünk, mintha kiabálnánk,
mikor a lámpást földhöz vágták,
mintha dühünktől beborulna,
az igazság meg kiderülne,                                                 
azt gondoltuk, a dühből kilátszik,
ami a szavakból hiányzik,
tudjátok jól, miről beszélek,
ugye, drága jó fivérek, vitézek,
jó vitézek a felkent rendben,
kik közé magam is felkenettem,
és teltek így évek, korszakok,
kőkorszakok, jégkorszakok,
melyeknek mélyén ott morajlik,
ott morajlik még ma is minden,
minden, mit láttunk,  s meg se láttuk,
mert elfordultunk valahányan,
elfordultunk, hogy látva lássunk
valami mást, mint amit látunk,
elfordultunk, hogy meg ne értsük,
elfordultunk, hogy meg ne éljük
amit látunk s mindenki lát:
Isten szenvedő egy fiát,
elfordultunk, így meg nem éltük,
meg nem éltük, csak megértük,
jó vitézek, a felkent rendben,
kik közé magam is felkenettem,
(a rend, amely levitézlett,
csak levitézlett, nem kivérzett,)
elfordultunk, hogy látva lássunk
valami mást, mint amit látunk,
elfordultunk, s így meg nem éltük,
meg nem éltük, csak megértük,
így az a vers csak szégyenkezhet,
az a vers, amit nem írtunk meg,
meg kell írni, a szégyenverset,
másképp minden, vers vagy nem vers,
mindörökké csak szégyenkezhet.
Felmentést semmilyen földi helytartó
nem  igényelhet,  és nem ígérhet,        
nem  prédikálhat, nem misézhet,            
a szégyenverset meg kell írni,
meg kell írni a szégyenverset,
senki nem írja meg helyettünk,
helyettem s helyetted,
mindenki arra van ítélve,
hogy összes  egykori  
de, csakhogy, ámbár, mégis
szavának hitellevelét kikérje,
hogy elszámoltassunk  tételesen,
vagylagosan  és véglegesen.
Meg kell írni a szégyenverset.
A  szégyenverset meg kell írni.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében