"őt egyedül a szeretet érdekli"
Kereső  »
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 24. (758.) SZÁM – DECEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
A jeleken belül
Demeter Zsuzsa
„Mindnyájunk­nak egyszemélyes volt a nemzedék­tudata” - beszélgetés Gálfalvi Györggyel
Cseke Péter
Zarándokutak a Fekete kolostorhoz avagy egy remekmű kultúrdiplomáciai szolgálata
SERESTÉLY ZALÁN
Gilot meséli
László Noémi
A csillagszemű szavász
Kozmár Klára
Versek
Sokacz Anita
Prométheusz tejtestvére
Horváth szekeres István
Gödör megásva
Haklik Norbert
Balthazárral Betlehem és Budapest között
HORVÁTH BENJI
szóköz
FELLINGER KÁROLY
Versek
Czegő Zoltán
Madárbölcső
Bakk Ágnes
A munkás film, ami elfáraszt
CSUSZNER FERENCZ
Halál, hol vannak a te fogaid
Péter Árpád
Hiányok és hatékonyság
Kovács Péter Zoltán
Személyiségkeresés pingvinnel
Megnevez, meglát, csodál
Jakabffy Tamás
Egyesülés – a varázsszó
Portik Blénessy Ágota
Angyali üdvözlet
 
FELLINGER KÁROLY
Versek
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 24. (758.) SZÁM – DECEMBER 25.

Pillantás

 

A mohóság egy rosta

nyugalmával

kétségbe vonja 

kincseim.

 

Tíz perccel 

előbbre húzom az órát,

hogyha elkésem,

Isten megbocsásson.

 

 

 

Őrségben

 

 Sodródik az idő,

szoknyája alá 

nő a gyom,

nyomot hagy rajta

az elmúlás,

megzsarolja a számokat,

hogy mindent 

kiadjanak  magukból,

mint mikor kamaszként

elégettem verseim

a pincében fészkelő

kazánban,

minek a lángja

épp félrenézett,

akkor féltem először

a haláltól,

vérszagot érezve

szerettem volna

a szemébe nézni,

de a belőlem táplálkozó

parazita remény

elvette az eszemet,

rabjává tett.

 

 

 

Feltételes

 

Fénylik a bútor,

élősködik rajta a ragyogás,

célszalaggal kötik 

át a kezed, hogy 

kiduzzadjanak az erek,

amikor vért

vesz tőled a félelem,

tűzoltó sárkányok

vigyáznak a forróságban

a szabadság házára,

ahová vendégségbe hív

a független képzelet,

bárddal a kezében

egy walesi 

bárd,

a tükörszemű kerub,

kinek tenyeréből 

jósol ötórás

dokumentumfilmet

egy élete utolsó

perceit számláló sakkozó.

 

 

Memento

 

 A családi kép közepéről, 

vigyázva, nehogy 

a többiekbe belevágjak,

lenyisszantsam

a kezük, a lábuk,

kivágtam magamat

egy életlen ollóval,

majd Isten szobrot 

készíttetett velem,

ugyanerről a képről,

ugyanabban a testhelyzetben, de

megengedve, hogy magamat 

kihagyjam.

 

 

 

Pihepárna

 

Anyám fogatlanul 

áll a tükör előtt,

fésülködik,

egy ujjnyomásra

megszólal három éves

dédunokája:

mama, ne nézz

a tükörbe,

mert még nem 

nő ki a fogad.

 

 

Számvetés

            /Vörös Istvánnak/

 

Isten kitép egy lapot

a sors könyvéből,

a szemetes kosárba

céloz vele.

Talán a tizedikre

beletalál, ám az sem biztos,

hisz senki sem számolja

a találatokat, még a szabadság sem.

Az utolsó lap kitépése után

Isten összeszedi az elvétett

papírcsomókat, a szemetes kosárba

gyömöszöli, majd belefordítja

a csaknem  teli

kukába.

 

 

 

Körülnézve

 Nincs okom rá,

hogy szerencsés legyek,

a vizsgálandó fekete macskák

körmükkel vakargatják

a betörhetetlen háztetők

viszkető cserepeit.

Szokásukká válik,

ahogy az örökkévalóságnak

az öngyulladás.

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében