"őt egyedül a szeretet érdekli"
Kereső  »
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 24. (758.) SZÁM – DECEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
A jeleken belül
Demeter Zsuzsa
„Mindnyájunk­nak egyszemélyes volt a nemzedék­tudata” - beszélgetés Gálfalvi Györggyel
Cseke Péter
Zarándokutak a Fekete kolostorhoz avagy egy remekmű kultúrdiplomáciai szolgálata
SERESTÉLY ZALÁN
Gilot meséli
László Noémi
A csillagszemű szavász
Kozmár Klára
Versek
Sokacz Anita
Prométheusz tejtestvére
Horváth szekeres István
Gödör megásva
Haklik Norbert
Balthazárral Betlehem és Budapest között
HORVÁTH BENJI
szóköz
FELLINGER KÁROLY
Versek
Czegő Zoltán
Madárbölcső
Bakk Ágnes
A munkás film, ami elfáraszt
CSUSZNER FERENCZ
Halál, hol vannak a te fogaid
Péter Árpád
Hiányok és hatékonyság
Kovács Péter Zoltán
Személyiségkeresés pingvinnel
Megnevez, meglát, csodál
Jakabffy Tamás
Egyesülés – a varázsszó
Portik Blénessy Ágota
Angyali üdvözlet
 
Kovács Péter Zoltán
Személyiségkeresés pingvinnel
XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 24. (758.) SZÁM – DECEMBER 25.


Gellu Naum: Zebegény, a pingvin. Kriterion – Művelődés, Kolozsvár, 2018.

 

Balázs Imre József újrafordításában olvashatjuk Gellu Naum 1959-ben megjelent Cartea cu Apolodorját, mely Majtényi Erik fordításában 1963-ban már a magyar olvasók elé került. Balázs Imre szövege kiegészíti a fenti fordítást az 1975-ös második román kiadás hozzáadott soraival, mindemellett hűen megőrzi Majtényi bravúros megoldásait, főképp a névválasztásokat, melyek által a figyelem középpontjába nem az Apolodor nevére rímelő „dor”, vágy kerül, hanem a „Zebegény” én-je, a személyiség keresése. A szöveg hullámvasútszerű olvasása újabb és újabb kiszállásra késztet bennünket, vizsgálatra és önvizsgálatra, egy jó (vers)szövegtől pedig éppen ezt várná el a – felnőtt – ember.

 

Zebegény története azonban jól láthatóan gyerekeknek szól. De ez a jól láthatóság nem fedi a sorok között felbukkanó „jól láthatatlanságot”. A szöveg kegyetlenül kérdez: csak azt mondja el, ami látható, és arra kérdez rá, ami nem az – úgy viselkedik az olvasóval, mint akármelyik gyerek. És éppen ebben áll az ereje: ha alkalomadtán kisgyermekkel fogunk hozzá az olvasáshoz, a szöveg is, a gyermek is kérdezni fog: Merre van Labrador, ahová Zebegény visszavágyik? Miért gonosz a texasi zsivány? Miért cseréli el Zebegény az álmait holmi gyémántokra? Ketrecbe lehet-e zárni egy marslakót? Kit szerethet jobban az ember, a családját vagy a barátait? Sziporkázó és komoly kérdések keverednek szüntelenül, és a szöveg hajlandó ezeket feltenni. A gyerek pedig, ahogy a felnőtt is, kérdezni fog: Ez megtörténhet? Hogyan történhet meg? Miért olyan a másik ember, amilyen? És én miért vagyok emilyen? Nemcsak környezetével kerül majd közelebbi kapcsolatba az apró olvasó, ha kérdez – mert hát ki is tudná pontosan, hol van és milyen Labrador, Cape Town vagy Saint Louis? –, hanem a világ más dolgaival is: azzal, ami őt az anyagi világon túl körülveszi: a másik ember lelkével, viselkedésének miértjeivel. És ha meglátja, hogy ez legalább olyan érdekes, mint a folyók, sivatagok, állatok és miegyéb, akkor már örülhet Zebegény pingvin, aki az utazáson az olvasót félve-bukdácsolva kísérgeti.

 

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében