"érezni a másikat, és várni"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 02. (760.) SZÁM – JANUÁR 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Fehér sötétség
László Noémi
A tériszonyos, aki repülésről álmodik – beszélgetés a Kemény Zsigmond-díjas Láng Orsolyával
HORVÁTH BENJI
Magyar átiratok: Akarlak, hazudok
Cseke Péter
Ady arca az örökkévalóságban
Bálint Tamás
Szennyes
MÁRTON EVELIN
Uzun hava
Barcsai László
Füsti Papó
Purosz Leonidasz
Versek
Ádám Szilamér
Finn erdő
Nagy Betti
Versek
FISCHER BOTOND
Versek
HEGEDŰS IMRE JÁNOS
Édentől Nyugatra
Robert Bly
Versek
Beretvás Gábor
Egy rendező küldetése
Vajda Anna Noémi
Kirakós
Láng Orsolya
Egy referenciális olvasat nyomában
Antal Balázs
Az apátlanság könyve
Papp Attila Zsolt
Lenin a Holdon
Ez a könyv nem fog megjelenni!
Jakabffy Tamás
A zenélés kétirányúsága mint szabadságjog
Szekernyés János
Az önazonosság színei és formái
 
Purosz Leonidasz
Versek
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 02. (760.) SZÁM – JANUÁR 25.

Nincs sár

 

Egy másik álmomban labdát kapok

a középpályán. Kontratámadás.

Látom, ahogy a szélsőnk kilép

két védő közül. Indítanám, de a

lábam elfelejti, hogyan kell elrúgni

a labdát. A csapattárs lesre fut.

A legrosszabb, hogy másodpercekig

le sem szerel senki. Várják, mi lehet

a csel. Szótlanul, összeszorított

foggal próbálom kihúzni magam

a sárból, pedig nincs sár. Döbbenten

néznek a lelátói apák, megáll

kezükben a sör. Vergődöm az

empatikus csendben. Óvatosan felém

nyúl egy láb, aztán sípszó, és

csak most kezdődik a meccs.

 

Narancssárga elefánt

 

Álmomban Sz., az ex-barátnőm

rántottát készít. Úgy teszek, mintha

nem lenne szokatlan semmi. Új fülbe-

való van rajta. Nem kérdezem meg,

mikor jött vissza, nem szokás elfelejteni.

Innen nem menekülhetek tovább.

Szeretkezünk. Honnan tudja,

hogy nem szeretem a szót?

Boltba indul, én pedig megint, hogy

innen nem menekülhetek tovább, és

ha így kell leélni, hát így fogom.

Fúrni kezdenek. Tekintetem a fali-

órára szegezem, amit egy általános

iskolai technika órán csináltam:

narancssárga elefánt kerámiaalapon.

A megkönnyebbülés, hogy nem sze-

retjük egymást, tizenhét percig tart.

 

 

 

Purosz Leonidasz 1996-ban született Szegeden, jelenleg Marosvásárhelyen tanul. Verseket ír, A városnak meg kell épülnie című kötete 2016-ban jelent meg a FISZ-nél.





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében