"sosem-madarak járkálnak konokul"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 04. (762.) SZÁM – FEBRUÁR 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
László Noémi
Dal, elszállt madárra
Király Farkas
Legyen pillér a túlparton - beszélgetés Kontra Ferenc íróval
Vermesser Levente
Versek
Szente B. Levente
Versek
Száz Pál
Nekroturizmus, avagy holt dervisek nyomában
Oláh András
Versek
BENE ZOLTÁN
Isten, ítélet
Horváth szekeres István
Csend
GOTHÁR TAMÁS
Versek
Mechiat Zina
Versek
Kocsis Francisko
Versek
Karácsonyi Zsolt
Bréda ikerkönyvei
Türöszi Mákszimosz
Beszélgetések
Gaal György
Dsida Jenő verstitkaiból
Magolcsay Nagy Gábor
TANÖSVÉNY A SPITZBERGÁK ALATT
Ferenczi Szilárd
Szél fúvatlan nem indul
FISCHER BOTOND
Érzékenyen a sebezhetőségről
Zsidó Ferenc
Vitorla-ének „újratöltve”
ANDRÉ FERENC
E270: egy urbanista fuldoklásai
György Alida
Ahonnan visszaúszni lehetetlen
Jakabffy Tamás
Nelson altengernagy és a szorongattatások
Zakariás Ágota
Árnyak játéka
 
Zakariás Ágota
Árnyak játéka
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 04. (762.) SZÁM – FEBRUÁR 25.

A Lőrincz Gyula legújabb festményeiből és grafikáiból készült válogatás mellett a jelenlegi tárlat egyik kiemelt alkotásának egy helyspecifikus munka tekinthető. A performerként is ismert művész kiállításával debütáló Insomnia Visual Space egymásba nyíló tereiben tematikusan, technikai szempontból és hangulatilag is nagyon változatos képanyag található. A második terem egyik teljes falát borító légies „árnyékok, árnyalakok” segítségével azonban szinte egész alkotói módszere körülírható. A hármas tagolású kompozícióval (ezúttal is) a véletlent és az esetlegességet affirmálja a művész: a kolozsvári kortárs művészeti galéria kialakításakor egy falhiba mintázatát gondolta tovább és dolgozta át. A kiemeléssel és főként a keretezéssel a balesetet, az esetlegest emelte műalkotássá. Az összeölelkező, egymásból kinövő, teljesen szimmetrikus kompozíciót alkotó antropomorf árnyak egymásba fonódásában nemcsak sajátos ritmust fedezett fel, hanem a rajzokra feszített üvegkeretben visszatükröződő néző alakjával, árnyékával a nézőség és a befogadás problémáira is izgalmasan reflektál. Természetesen nemcsak a néző, hanem a teremben kiállított többi alkotás is tükröződik ezeken a felületeken, érdekes párbeszédet eredményezve ezzel a kiállított munkák között is.

 

A nyitott kompozíció kapcsán ugyanakkor az is felmerülhet, hogy a következő időszaki kiállítás anyagával egyáltalán kapcsolatba hozható-e ez a nagyon is helyhez kötött alkotás, valamint hogy milyen viszonyba kerülhet ez a munka a következő tárlat anyagával, létrejön-e, létrejöhet-e hasonló párbeszéd egy teljesen más habitusú alkotó munkáival. Az alkotás mindenképpen egyfajta állásfoglalás, ha úgy tetszik, akár művészi hitvallása is lehet az újonnan nyílt galériának, jelezve, hogy helyet biztosítanak itt a játéknak és a kísérletezésnek.

 

A kísérletezés jellemző vonása Lőrincz Gyula alkotói módszerének, aki a véletlent, ha úgy tetszik, a banálist a legnagyobb természetességgel használja. Műveiben sokszor a banális válik titokzatossá, a keretbe foglalással pedig az eredeti kontextusból kiragadott részlet egészen új minőségeket tár elénk.

 

A hétköznapi, látszólag élettelen tárgyak is titkokat rejtenek a grafikusművész értelmezésében, titokzatos objektumokká nagyítódnak fel. Lőrincz Gyula használja a körülötte lévő tárgyakat, beépíti alkotásaiba, vagy egyszerűen csak felületként használja őket készülő festményeihez. Ugyanígy jár el a helyszínekkel, terekkel is. Egészen más jelentéssel ruházódik fel például az a ­település-bejárat, ahol a felnagyított helységnévtábla szinte mágikus dimenzióba emeli a helyet. Ehhez persze a vibráló színhasználat is hozzájárul. A helységnévtábla konkrét települést, földrajzi helyet jelöl, mégis inkább Lőrincz Gyula képzeletvilágába nyerhetünk itt bebocsátást.

 

Sokféle hangulat kapcsolódik össze a kiállítóterekben, az álomszerű szürkésfehér monokróm sorozat elmélyülésre hívogató csendje éles ellentétben áll az expresszív gesztusokkal létrehozott festményekkel és grafikákkal. A négy terem azonban lehetőséget biztosít ennek a sokszínű, sokféle hangon megszólaló anyagnak az együttes bemutatására.

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében