"a valóság hajónak hiszi magát"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 05. (763.) SZÁM – MÁRCIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
ANDRÉ FERENC
A leszállás feltételei
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
„Mesésen abszurd, mint Erdély történelme” - Interjú Vári Attila íróval, költővel
Robert Șerban
Versek
Bíró Gergely
Szabadságharcos a kínai gyorsétteremben
FELLINGER KÁROLY
Borító
Cseh Katalin
Versek
Körtesi Márton
Versek
Dénes Anita
Lakoma
Lukács Flóra
Versek
Fehér Imola
Dialógusok
ANDREI DÓSA
Versek
Lakatos-Fleisz Katalin
„A szöveg elénk teszi testrészeit”
Balázs K. Attila
Vázlat apáról
Murányi Sándor Olivér
Po di Goro
Jakab-Benke Nándor
Egy pikareszk jenki Anna királynő udvarában
Bartha Réka
Poroljuk le a naftalint Heltairól?
Kovács Péter
Lakrészek ritmusa
Mărcuțiu-Rácz Dóra
A székely Kis herceg meg a Blokk
Szabó Csenge
Nálukfele ez úgy van, hogy…
horváth csaba
Bodor Ferenc forradalma
Jakabffy Tamás
Közhírré teendő: az Arcadia Bartók-albuma
SZEKERNYÉS JÁNOS
Nyolcvannyolcan
 
ANDREI DÓSA
Versek
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 05. (763.) SZÁM – MÁRCIUS 10.

 

Error sound

 

Ti sem tudjátok, mit cselekedtek,

anyagokat kevertek, lelkeket hívtok elő,

a diszkó-fényorgona felemeli,

 

te félprofilból ülsz, mint egy nimfa

a forrás peremén, a jelenet szélén,

 

susog a zene a füledbe, de egy ideje

benne vagy a forgácsoló gépben,

a milf vagy a jelenet széléről,

kritikával illetsz mindent, ami körülvesz és ami belülről marcangol.

 

És ha találkoztok, nem fogjátok tudni, a személyes

kémiából milyen anyagokat keverjetek össze az átkeléshez

 

(És ha nem egy jól begyakorolt mozdulat,

nem jön ki.

Éjjel négykor füleid zúgnak a sötétben.

 

A képernyő lefagyott, és szól a

Windows error sound, Crazy error sound.

 

Crazy error,

Error royalty).

 

A könnyed, békés átkeléshez,

A könnyed, békés átkeléshez

 

az átkeléshez

az átkeléshez

 

a nirvánába és a post-grunge

ritmikus finomságok örökösei ó istenem

 

 

nevetséges és szép

(ridicol şi frumos)

 

elhasználtam annyi fegyelmet a közösségben

a vágy miatt hogy csúcsára hágjon a jóllét

ostoroztam a testem feláldoztam

minden erőforrást dopaminra

 

szabadon most hogy nem lát senki

teátrálisnak látom gesztusaimat

 

általában barátom

gyötrődünk a gyönyörben ha megbecsülnek

amikor úgy bánok veled

mint az igazi aranyfiúval

boldogságra szuggerálom magam és akkor

könnycsepp remeg a szemem sarkában

 

atléták nyakukban medálfürtökkel

felsorakozva a startvonalnál

és a sok felbuzdult újságíró

we go home and we write about ourselves

nevetséges is szép is

a feszülő arcizmok

a füstszürke ablakokban visszaverődő nevetés

olyan nyájas olyan barbár

 

nevetséges is szép is

egy médiakatasztrófa

 

 

a távoli kromatikus porció

(porţiunea cromatică îndepărtată)

 

penitenciát a penthouse-ban egy élet túlkapásaiért

ezt akarjuk öregkorunkra

ezt akarjuk végtelen lustaság óráit

végtelen trillákat tiszta patakcsobogást

chromakey köntösünkbe burkolózva

ahogy arcunkat kivilágítja a zongora szava

morfinomimetikus spréket inhalálva

 

 

gaff

 

a füst egy része beszívódik a kanapé szövetébe

maradni fog holnap is egy vékony ködréteg

a dús növényzet felett

véghezvisszük a részletes tervet

az én fejemben ez egy kincsvadászat

 

kitartani a testvéri szeretetben

belefektetni több energiát és fecsegést

remélve hogy minden szóból érzelem lesz

 

eklektikus elfoglaltságaink

csak részlegesen érintkeznek

a többi forgás és bújkálás

a szinkrontorzítás technikája

 

kilépek az ajtón elköszönök

de továbbra is veletek vagyok

léggömböket töltök meg állatokat hajtogatok

a folyosón találok egyet

az origamifigurákból amiket a rendőr helyezett el

hogy rámutasson semmirekellőségemre

 

kilépek az ajtón elköszönök

átviszem a barátságot a szétesés vizsgáján

maradnak a képek

szavak és kontextusból kiragadott hangok

 

egy világ amiben jó dolgom volt

rituálékat emeltem

és nem értettem meg a felettünk virrasztó istent

pedig utánoztam gesztusait

egy volt fény és kegy

a nyár fényében fürödve utánoztam gesztusait

az isten nem haragudott meg

egy volt fény és kegy és kacaj

 

a sivatagban voltak élmények

de most visszatérek hozzátok

hogy véghezvigyük a részletes tervet

 

 

 

HORVÁTH BENJI fordításai

 

 

 

Andrei Dósa 1985-ben született Brassóban, jelenleg Bukarestben él. Több fontos díj kitüntettetje, négy verseskötet és egy regény (Ierbar, Polirom, 2018) szerzője, magyar és angol irodalmat fordít román nyelvre. Jelen versei az adevăratul băiat de aur (Max Blecher, 2017) című kötetből valók.

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében