"a történelem hagyta el önmagát"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 06. (764.) SZÁM – MÁRCIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Fehér felhő, fekete doboz
Zsidó Ferenc
A félemelettől a Némaság Városáig – interjú Borsodi L. László költővel, irodalomtörténésszel
SERESTÉLY ZALÁN
szinopszis
Ughy Szabina
Én vagyok az a nő
Simonfy József
Versek
Borsodi L. László
A kulturgodir és galanter, a deszkurkörec
FAZAKAS ATTILA
Versek
Cosmin Perța
A kavicsok hűvöse amint áthaladsz. Első altatódal nemzedékemnek
Vlad Moldovan
Versek
Weisz Dorka
Fecskefészek
Bogdán László
Olaf eltűnése
Alexandra Mocan
Az ízlelés konkvisztádora
Szántai János
A filmes, aki öt-hat időt élt meg egyszerre
FISCHER BOTOND
Felboncolni a valóságot
Bodó Márta
Szerepjáték, palackposta
Demeter Zsuzsa
Megírni a megíratlan időt
Papp Attila Zsolt
Az orosz bárka, amely óceánjáróvá álmodta magát
Jakabffy Tamás
A régiek felfedezésének örökkön szükséges voltáról
Túros Eszter
Festői ritmusok
 
Vlad Moldovan
Versek
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 06. (764.) SZÁM – MÁRCIUS 25.

A star flyes

                        Away we see

 

Nem stroboszkóp

Nem a hajnalcsillag

utolsó állásától

benedvesedett hó.

Most engedd ki magad

telt diagramjai mentén

a körzetnek.

Tanuld meg átlátni

a támogatás elemeit

ne vesztődj el a tervrajzokban.

Sandán mész

szobáról szobára –

mész, az értelemtől

ostromlott fészer

az összeillesztett betonok

terelnek

széltől zsúfolt

fennsíkokhoz.

Szivacslegó

szivacslegó hátán

az utolsó

törpehintaszékek

a kerítésen túl

– egy másik mértéktelenül

berendezett parcella.

Uralkodni fogsz mind felett –

a birodalom titka ott van

Akasában.

De anélkül hogy megérintenéd őket

és valahogy adva is magadból

el fogsz veszni

túlméretezett életükben.

Ki fognak áradni

aberráltan

kereszteződni fognak

pszichikus kijelzők

specifikus ritmusok

a bérröppályák

irányában.

Forrva.

Motyogva.

A véget nem érő

lángolásban.

 

 

Kiméra

(Chimera)

 

Felgyújtott folyók

elnyúló mezők

micsoda élet

micsoda hanyatlás.

 

A sínek alá

beszúrva

az éjszakai tornádó

által leigázott

fekete csokrai.

A végekből

kijön egy

értelmetlen

ének

értelmetlen rombolás

értelmetlen hegyek alatt.

 

Lökjétek testvérek

a kocsit hogy kijusson

a tűz tavából

a vizek felé

s gyújtsatok rá

egy énekre

a szentebb

fajtából

a halálból

rázzon

a jámbor bőgés.

 

 

WARSLUT

 

Egyenesen a frontról

csak azt fogadja el

ami megéri:

A novembertől

elhagyott

lakk beszívhatatlan

tüzes hamva

lila delay

 

Részletek nélkül

lo-fi

a nyomjelzők áthatolnak

egy régi állványon a bozótban

 

Ki akar boltozatot?

Ki akarja hogy a tér

teletömje füsttel?

Ki lövi ki

távolról

még tovább

sorozatban tárát

automatikus kadenciát?

 

Egy fonat

egy fénylő érintés

körülrajzolja területünket

rejtőzködésbe nyom

 

Az élet kiveti szikráit

testeket/világítást

és csak a habarccsal

körülvett reflexek

a törmelék alatt.

felülkerekedve.

 

 

 

HORVÁTH BENJI fordításai

 

 

 

 

Vlad Moldovan 1981-ben született Nagybányán. Jelenleg Kolozsváron él, a Steaua irodalmi folyóirat szerkesztője. Kötetek: Blank (Cartea Românească, 2008), Dispars (Cartea Românească, 2012), jelen versek a Glitch (Charmides, 2017) című kötetből valók.





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében