"kik elfeledték, hogy már nincsenek"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 07. (765) SZÁM – ÁPRILIS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Tavaszi túra
Demeter Zsuzsa
A Shakespeare-környéki focisták és az Utunk - beszélgetés Vallasek Dáné Márta műfordítóval, szerkesztővel
Hans Bergel
Versek
Orcsik Roland
Tor
FELLINGER KÁROLY
Versek
Csontos Márta
Versek
Tamás Dénes
Egyed-arcél
Veszprémi Szilveszter
Versek
Borcsa Imola
A csodadoktor
Normal Gergely
Versek
Sebestyén Mihály
Anód és Katód szerelmük kezdetén
Szőcs Margit
Versek
Codău Annamária
Tériszony a más koncepciójában
GULISIO TÍMEA
Novellák
Bakk Ágnes
Fekete-fehér kilátások
Szakács Kincső Zsófia
Az idegenek és még sokan mások
Radnai Dániel Szabolcs
Odaülünk, rövidülünk
ANDRÉ FERENC
A lovakon túl
Papp Attila Zsolt
Szerelem, zsidók, Velence
Jakabffy Tamás
Leváltott happy end
Portik Blénessy Ágota
Száz év magány
 
Papp Attila Zsolt
Szerelem, zsidók, Velence
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 07. (765) SZÁM – ÁPRILIS 10.


 

 

Sági György: Maschera ti saluto! Scolar, Budapest, 2017.

 

 

Ha Velence és a zsidóság irodalomtörténeti kapcsolatáról esik szó, a legtöbbünknek A velencei kalmár jut eszébe – és aki a Shakespeare-klasszikusra asszociál Sági György regénye kapcsán, nem is áll távol a válóságtól. A Maschera ti saluto! tulajdonképpen A velencei kalmár egyfajta „előzménytörténete”, filmes szaknyelven az ilyet prequelnek hívják; de értelmezéséhez és főként élvezeti értékéhez nem tesz hozzá semmit – és nem is vesz el – az avoni bárd művének (nem) ismerete.

 

A helyszín tehát, mint eddig kiderülhetett, Velence, mégpedig a fénykorát élő, 15–16. századi reneszánsz kereskedőváros, a maga színes, pezsgő életével, karneváli kavalkádjával, amelyben a lagúnákra épült palazzók spalettái mögötti félhomályos, gyertyafényes budoárokban testi szerelemre éhes arisztokrata szépasszonyok és gáláns, jóvágású gavallérok élik meglehetősen szövevényes és pajzán részletekben nem szűkölködő, éjszakába és hajnalokba nyúló napjaikat, a Rialto környékén kölcsönösen előnyös üzletek köttetnek a Köztársaság nagyobb dicsőségére, a Loredanok, Foscarik és Contarinik dózsei címért folytatott vetélkedésének egyszerre fenséges és intrikus Velencéje: a Serenissima, ahogyan elképzelni szeretjük, és ahogyan szeretjük egyáltalán. Ebben a közegben bontakozik ki egy tiltott szerelem, amely, a tiltott szerelmek természetrajzához hűen, halhatatlan: egy zsidó fiatalember és egy keresztény patríciusnő kapcsolata, amely áthágja a frissen bevezetett vallási korlátokat. Mondanánk, hogy tragikus történet, de a könyv lapjairól egy olyan erőtől duzzadó, derűs, mindenen felülemelkedő életszemlélet sugárzik, amely képes legyűrni a fény és pompa dacára is egyre komorodó korhangulatot – ne feledjük, a velencei gettó, Európa első gettója létrehozásának időszaka ez. Sági György több, párhuzamosan futó szálat mozgató, idősíkok közt ugráló regényében a pikánsan erotikus, sőt kifejezetten pornográfiába hajló részletek elegyednek a mindent elsöprő, romantikus szerelem – mi tagadás, helyenként dagályossá váló – leírásaival.

 

Történelmi lektűr ez, kétségtelen, de a legjobb, irodalmi mércével is értékelhető fajtából, amelynek kalandos, olvasmányos felszíne mögül elősejlik az örök történelmi tapasztalat: hogy miként válhatunk bizonyos korokban, akarva-akaratlan, részeseivé az egyének és közösségek – esetünkben a reneszánszkori velencei zsidóság – sorsáért folyó gigantikus, élőszereplős sakkjátszmáknak.

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében