"számodra is kiderül, ha itt maradsz"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 09. (767) SZÁM – MÁJUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
ANDRÉ FERENC
Nyelvetölt
Balázs Imre József
Avantgárd-metszetek - beszélgetés Deréky Pál irodalomtörténésszel
Zalán Tibor
Papírváros-szilánkok
Tar Károly
Versek
Răzvan Rădulescu
Kis Teodósziusz
Alexandru Vakulovski
Szomszédok
Pataki Előd
Tű a szénakazalban
Bányai Tibor Márk
Versek
Dénes Anita
Versek
Veszprémi Szilveszter
Versek
Láng Orsolya
Az empátia mint önvédelem
Simonfy József
Versek
Albert-Lőrincz Márton
Versek
Bogdán László
A felső és az alsó világ dobjai
RITTER GYÖRGY
Ház a szálfák között
FISCHER BOTOND
Tényleg a kép minden
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Szabadrúgás & sárgalap
László Noémi
Hátborzongatóan különös
Óvatosan így utal
Jakabffy Tamás
Claus Guth Messiása
Karácsonyi Zsolt
A szentség váratlan pillanatnyisága
 
László Noémi
Hátborzongatóan különös
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 09. (767) SZÁM – MÁJUS 10.


 

Boda Edit: Ametiszt Bagoly Társaság. Napút Kiadó, Budapest, 2018.

 

 

Mi tagadás, szeretünk alkotókat dobozba zárni. Nem csupán alkotókat, de őket, úgymond, olyan egyszerű. Bedobozoljuk őket, utána pedig nyugalom van. Mindaddig, amíg a dobozból ki nem másznak, akkor pedig retteghetünk, hogy mi lesz. Sokunkat, ne tagadjuk, egzisztenciális szorongás fog el, amikor némely alkotó a dobozból kimászik. Hát még, ha előzőleg be sem mászott oda…

 

Mert Boda Edit pontosan az az író, aki nem hajlandó dobozban lakni. Legalább tizenöt éve ír verset, mesét, más prózai szöveget, és fordít. Ezúttal rövidprózáit olvashatjuk legutóbbi könyvében, melynek borítóját is maga rajzolta. Nem először és nem utoljára adja illusztrációit szövegei mellé.

 

Az Ametiszt Bagoly Társaság rövidprózái mindenek előtt meghökkentők. Ha olvasóm hallott már a koanokról, akkor nyugodtan gondolhat rájuk, ha Boda Edit e kötetben közreadott szövegeinek stílusát, lényegiségét egy szóból érteni szeretné. Ha nem hallott, itt a remek alkalom, hogy a virtuális vagy tárgyi világban utána nézzen a dolognak. Jó lesz!

 

Mint ahogyan jó eme rejtelmes, humoros, fantáziadús szösszeneteket olvasni, melyek mintha mást sem akarnának, mint olvasójukat szokott habitusából kizökkenteni. Tán ezt a célt szolgálják a kötetben sorjázó, már-már a Bodor Ádámtól megszokott aurát súroló nevek: Zmeja Doszka, Mircsa Bogdán, Sapita Peron, Nyikita Matekovics, Annunciáta nővér, Gletz Boromir, Buzdogán Zseka, hogy csak néhányat említsek.

 

Persze a leginkább említésre méltó dolog az, ahogyan nagy lendülettel nekiindul minden egyes történet, rendkívüli körülmények között, elképesztő szereplőkkel, nem hétköznapi eseményekkel, hogy aztán – ne történjék semmi égrengető, vagy még gyakrabban, ottmaradjunk azon töprengeni: akkor ez most mi volt. Mint ahogy éveink végén szokás, ülünk, morzsolgatjuk a fura neveket, megrendítő eseményeket, borzasztó tényeket, hogy lassan rájöjjünk: bizony, már megint nem történt semmi rendkívüli. Mert az, hogy létezünk, már önmagában hátborzongatóan különös.

 

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében