Max Blecher: Áttetsző test. Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2018. Fordította Balázs Imre József.
Balázs Imre József 2018-ban megjelent Blecher-fordítása hiánypótlónak is tekinthető, hiszen a két világháború között alkotó román prózaíró és költő művei majdhogynem ismeretlennek hathatnak a magyar olvasók számára, de nem csak. Abban a szerencsés helyzetben lehetünk, hogy kezdik újra felfedezni a tragikusan rövid életű szerző munkásságát, amely posztmodern mivoltában ma is sok újat hozhat.
Blecher költészetében ott van egyfajta magasfeszültség, ami a korában fellelhető zavaros életérzésből táplálkozik. Verseit az álomszerű szürrealizmus teszi áttetszőkké és olyan szomorúan könnyedekké, akár egy Chagall-festmény. Azonban ez a könnyedség csupa melankóliából és kafkai szorongásból fakad, egy ágyhoz kötött ember teremtett világai ezek. Nagyon erős és sokszínű versvilágok, tele a hiányból fakadó vágyakkal, meglepő képzettársításokkal, amelyek a szavak szabadságát hirdetik. Ha úgy tetszik, elválnak a korlátokba ütköző testtől, és tovább élnek véres szárnyú madarakként, gőgös lovakként, örökkévalóságba száműzött halott menyasszonyokként. Az idő sok esetben kifeszített, vagy elfolyó, vagy éppen megszűnik létezni. Ezzel és abszurd képeivel megidézi legnagyobb példaképét, Dalít, akinek képi világát integrálta a poétikájába, ezáltal létrehozva egy egészen sajátos és újszerű versnyelvet. Egy olyat, amelyben a művészetek hatásai egyszerre érvényesülnek, konkrét hangok és képek nélkül, a képzetek világában, ahol bármi megtörténhet: „kiszakadt az ablak is a falból s világgá ment sebaj jó utat íme rajzolok egy másik ablakot” (25.). Ezt a hatást az alig tizenöt szöveget tartalmazó kötet esetében erősítik Darvay Tünde üde és sokszor szívbe markoló illusztrációi, így a könyv egészében inkább eklektikusnak nevezhető. Egy valódi ínyencség ez, amely feltárja a szimulákrumok, az automatikus írás különlegességeit, az emberi képzetek valósággal átitatott metafizikai mivoltát. Ahol nem a racionalitás uralkodik, hanem az intuíciók és a szabad asszociációk.