"egész testtel hasítanak a szélbe"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 12. (770.) SZÁM – JÚNIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
László Noémi
Megrekedtek a valkűrök
horváth csaba
Út a debreceni egyetemről a reformkori erdélyi könyvtárakba - Beszélgetés Bényei Miklós történésszel, könyvtárossal
Gál Hunor
Negyednap
GONDOS MÁRIA-MAGDOLNA
Ugye, fölvesztek engem is magnószalagra?
György Alida
Kifulladás
Kali Ágnes
Tegnapelőtt
Kemenes Henriette
Temetnek
Kovács Péter
Taréjfúga
OZSVÁTH ZSUZSA
Május egy
Sánta Miriám
45.94°N 24.96°E
VARGA LÁSZLÓ EDGÁR
vizek vizek tenger – hervay 85
Sárkány Tímea
Az ötödik nő
Az erőszak poétikája
Hegedüs Benjámin Jutas
Versek
Tófalvi Előd
Versek
Hajós Eszter
Madarastál
Ádám Szilamér
Medeia
Fazakas István
Versek
Lokodi Imre
Harisnyakötő
Rauni Magga Lukkari
Vers
Vajda Anna Noémi
Kulcsok
MÁRTON EVELIN
Hová tűnt a Wasserhasa?
ANDRÉ FERENC
Hagyomány és emlékezet
Demeter Zsuzsa
Beszélgetések könyve
Jakabffy Tamás
A „Clavier Übung” – Schiff és Fray
HORVÁTH BENJI
Souled out
 
Rauni Magga Lukkari
Vers
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 12. (770.) SZÁM – JÚNIUS 25.

 

*

Édesanyám igazán

a természet gyermeke volt

Szinte semmit nem

pusztított el

Mire is vágyott

párszor

motorcsónakkal

elmenni a templomba

Összvissz

harminc

kilométernyi

benzinnyom

maradt

a folyón

 

*

Édesanyám

a telefont

tizenvalahányszor használta

röviden beszélt

a gyermekei betegségeiről

a gyógyítónak

és az orvosnak

 

*

Idős napjaiban

édesanyám vett

egy kézi

fölözőgépet

Könnyedén

jaj mily könnyedén

lett a frissen fejt tejből

tejszín és fölözött tej

A fölözött tejtől erősödtek meg

a borjúk csontjai

és a tejszín megsavanyodott

a köpüben

Édesanyám kivárta

a köpülőidőt

És könnyedén

jaj mily könnyedén

köpülődött meg a tejszín

savóvá és vajjá

 

*

Édesanyám vett

egy régi

kézi

varrógépet

és könnyedén

jaj mily könnyedén

varrt ruhákat

férjének és

tizenhárom gyermekének

Katonaruhát is

varrt a legidősebb fiának

A bátyám

tizennyolc évesen

ment el a téli háborúba

 

*

Sosem mertem

megkérdezni

mit gondolt

anya

amikor befejezte

fia katonaruháját

s apát

mikor felkészítette

háborúba

induló fiát

Csak azt tudom

hogy a bátyám

hófajdot fogott télen

és lazacot halászott

nyáron

sokféle

gyilkos szerszámmal

Bizony, farkast és rozsomákot is

ejtett

 

*

Nem örököltem

anya köpüjét

sem a fölözőgépét

sem a varrógépét

Csak a bátyám

háborús sérüléseit

 

*

Édesanyám

tizenhárom

gyermeket szült e világra

mellyel

Isten megáldotta

itt-ott egy-egy elvetélt

Édesapám másképp

látta a dolgot

 

*

Édesanyám

porrá válik

a homokföveny

mélyén

Még mindig

gyász ül

vállamon

Még mindig

 

NÉMETH PETRA és DOMOKOS JOHANNA fordításai

 

 

 

Rauni Magga Lukkari egy számi család tizenharmadik gyerekeként született 1943-ban, Ohcejohkában (Utsjoki, Számi/Lappföld finnországi része). 1980 óta Tromsøben él. Íróként, fordítóként, drámaíróként is tevékeny. 1992–2000 között a Számi Írók Egyesületének az elnöke, 2002 óta a Gollegiella (Arany Nyelv) nevű saját kiadóját vezeti. A legfontosabb és legtermékenyebb kortárs számi írószemélyiségek egyike. Költeményeinek kezdeti, politikai aktivista hangvétele az évek során egy nőies érzékenységű pszichoanalitikus líra felé finomodott. 1987-ben az Északi Tanács Irodalmi Díjára jelölték, 1996-ban pedig elnyerte a Számi Tanács Irodalmi Díját. Verseit norvég, angol, izlandi, magyar, német és finn nyelvre is átültették. Az alábbi fordítások az 1996-os Árbeeatni (Sorsanyák) című díjnyertes kötetből származank, melynek teljes magyar fordítása a L’Harmattan Kiadó Károli Könyvek sorozatában jelent meg 2017-ben (Örökanyák – Világlányok). A 2007-es Lihkkošalmmái (Szerencsefia) című, nagy sikerrel játszott drámáját a Szerencsefia című számi drámaválogatásban közölte 2017-ben a Napkút Kiadó (ford. Tillinger Gábor).





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében