"egész testtel hasítanak a szélbe"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 12. (770.) SZÁM – JÚNIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
László Noémi
Megrekedtek a valkűrök
horváth csaba
Út a debreceni egyetemről a reformkori erdélyi könyvtárakba - Beszélgetés Bényei Miklós történésszel, könyvtárossal
Gál Hunor
Negyednap
GONDOS MÁRIA-MAGDOLNA
Ugye, fölvesztek engem is magnószalagra?
György Alida
Kifulladás
Kali Ágnes
Tegnapelőtt
Kemenes Henriette
Temetnek
Kovács Péter
Taréjfúga
OZSVÁTH ZSUZSA
Május egy
Sánta Miriám
45.94°N 24.96°E
VARGA LÁSZLÓ EDGÁR
vizek vizek tenger – hervay 85
Sárkány Tímea
Az ötödik nő
Az erőszak poétikája
Hegedüs Benjámin Jutas
Versek
Tófalvi Előd
Versek
Hajós Eszter
Madarastál
Ádám Szilamér
Medeia
Fazakas István
Versek
Lokodi Imre
Harisnyakötő
Rauni Magga Lukkari
Vers
Vajda Anna Noémi
Kulcsok
MÁRTON EVELIN
Hová tűnt a Wasserhasa?
ANDRÉ FERENC
Hagyomány és emlékezet
Demeter Zsuzsa
Beszélgetések könyve
Jakabffy Tamás
A „Clavier Übung” – Schiff és Fray
HORVÁTH BENJI
Souled out
 
Demeter Zsuzsa
Beszélgetések könyve
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 12. (770.) SZÁM – JÚNIUS 25.


 

Egyed Emese: Vasárnap. Versek játék közben. Láng Orsolya rajzaival. Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2019.

 

 

Gyerekzsebbe férő, Láng Orsolya rajzfantáziáival illusztrált kötettel jelentkezett ezúttal Egyed Emese – hogy gyerek­verskötet-e, kérdéses, számomra elsősorban a beszélgetések és a tanulás könyve, verses napló és verses levél formájába bújva, alkalmakhoz kötődően. Hatciklusnyi vers, gyerektekintetek révén feltáruló világ, az e világra eszmélés pillanatai mondókákban, altatókban, imákban. A teremtés könyve, a gyerekrajzok/-mondások révén teremtett sajátos, gyermeki világé, amelyhez kulcsot az együtt látás révén nyerünk. Meg lehet-e tanulni gyermeki szemmel ámulni a világra, életet lehelni a gyerekrajzba, nevet adni a megnevezhetetlennek? Erről a tanulásról, az együtt szemlélődés folyamatáról kaphatunk ízelítőt a versekből – kérdések nélkül azonban ez a világ nem érthető. Ezért nem csak és nem elsősorban a gyermek, hanem a felnőtt kérdez ezúttal, kérdez és beszéltet/beszélget. A gyerek mesél elképzelt országairól, teremtett világáról: „– Levegőt viszek, levegőt viszek!/nem homok ez, nem homok ez, nem hiszed?/(Oldalvást megy, kezek a hát mögött:) – Levertem kezemről a levegőt!” (Lyukasmarkú vers) Tanulni kell a mostot és a holnapot, a várakozás türelmét, a „tigrisbajszra” írt verseket, a „nyír kérgére szavakat,/csöndlabdára álmokat” (Megtanulhatsz), tanulni kell a gyermeki félelmet, az adott szó hatalmát, a gyerekharag erejét: „Ha pedig nem játszol velem,/az árnyékodat szerteszórom, a hallgatásod fűzöm tűbe/ – semmit, semmit nem kérdezek// …Tegnapi mesék elenyésznek,/friss kenyerek helye kihűlt./ Ígérted: játszol ma velem./Két sietés közt várlak/ (várlak)” (Várakozik).

 

Egyed Emese versei nem általában szólnak a gyerekekről – arcot, nevet kapnak szereplői, a családias hangnem a kötet egészét végigkíséri, Gergő és Péterke tekintetén keresztül tárul elénk a Vasárnap világa. Az alkalmi versek hagyományára már korábbi köteteiben is támaszkodó szerző ezúttal a gyerekversek műfajában is az alkalmiság eszköztárához folyamodik – egy utazás, egy szejkei könyvvásárlás, egy nyári zivatar, a születés, a testvér, háromévnyi hatalom története a kötet, amelynek alkalmi jellegét az Ezüst tinta ciklus más-más gyereket megidéző versei erősítik: „A verssátor közelében/sokan vannak, százan éppen” (Versek napja).




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében