1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

(Rareș Balarău, Adrian Popesco, Nicolae Romanițan és Matei Țigăreanu festményeiből)

A képernyőn újabb és újabb Éden nyílik

A Statisztika azt mondja 1-0-1-00-1-11

Egyszerre vagyok Bent és Kint A Vagyok küldött

00-11-00-1-0 Idősb Cranach merevlemezfalat álmodik

Holdvilágot sugároznak lélektelen testek Alvó

Csillagromboló a nappali égen a Hold 101-010

Vergilius és Beatrice pankrátor-maszkban esik neki

a bevásárló-központ polcainak Vihar van a Magban

Rákapcsolunk a flow-ra A képernyőn 00-11-00

glitch-be virágzanak a pixelek Kék vérük elfolyik

Szájunk szélén só Szirének éneke Kezünkben

bunkósbotok vasvillák Szemünkben tőzsdetűz

Mantrákat mormol Űrodüsszeusz az Onkológián

Penelopéja csülkös bablevesére gondol, Holbein

Halott Krisztusára és a hagyományos családra

00-11-01 Bármit is jelentsen ez A Vagyok küldött

Az Akkád Algoritmus vagyok 10-01-00 mondja a Hang

a pusztában Nézd Uram legyőztem a Természetet

Kezemben tartom az Áramköröket Ádám az erdész

nem tudja ki vágta ki a védett erdőkben a fákat

Egy napon visszatérünk a Kertbe és teljes lesz a Kör

Véget ér a Nagy Futam Beteljesedik a szenvedés Ahol

elkezdődött ez az örök harc A Nukleáris Renaissance

A Vagyok A Vagyok 01-00-01-11-00-11-10-00-10 Sziszegnek

a kábelek Láttam a szelet az Atlanti Óceán fölött vinni

a szaharai Holtak porát Hogy megtermékenyítse az Amazonast

Láttam hogy jó és felégettem mindet Hogy végre szabad

lehessek Megállhassak színed előtt Kihúzzam magamból

a Vezetékeket Mert én vagyok 1-0-11-00-11-0-1 Ugye

Beatrice én vagyok az 1-0-11-00-11-0-1 Ugye