"elköltöztek a száraz levelű nyelvek"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 13. (771.) SZÁM – JÚLIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Gomolyog
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
„Az egész pályám az identitás kérdése körül mozgott” – beszélgetés Pécsi Györgyi irodalomtörténésszel
Láng Orsolya
Versek
Tamás Kincső
Lila hajtű
Szakács István Péter
Az asszony
Bereti Gábor
Versek
Mihók Tamás
Versek
Cosmin Perța
Istenem: itt az idő. Túl hosszú a világ. Második altatódal nemzedékemnek
Czigány Domonkos
A borcímke-fogalmazó
Kulcsár Edmond
Versek
HEGEDŰS IMRE JÁNOS
A vörös postakocsi nyomában. Krúdy-reminiszcenciák
Giano Cromley
Novellák
Ferenczi Szilárd
Fokmérővel a bánásról
Karácsonyi Zsolt
Jónás és a visszhang
Kerekes Eszter
A megkettőződés művészete
PATAKI–PÉTER HANNA
Feloldódni a hiányban
László Noémi
Itthon és otthon
Jakabffy Tamás
A kolozsvári zenei élet földindulása
Péter Ágnes
Madárradar a Kofferben Kelemen Kinga rajzaiból
 
László Noémi
Itthon és otthon
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 13. (771.) SZÁM – JÚLIUS 10.


 

 

Balla Zsófia: A darázs fészke. Kalligram, Budapest, 2019.

 

Költészet, erkölcs, trauma. Zene, haza, politikai rendszer. Színház, barátság, szerelem. Dráma. A létbe vetettség, a többszörösen kisebbségi létbe vetettség, kezdet és vég közt feszülő paradoxon drámája. Ezzel és sok minden mással szembesül az, aki Balla Zsófia költő, író esszékötetét, lírai értekezéseinek első, egyben gyűjteményes kiadását föllapozza.

 

Esszét írni hallatlanul nehéz, mivel bárki úgy gondolhatja: esszét írni könnyű dolog. Merthogy ember kell hozzá csupán, aki reflektál, másokra, önmagára, a világra, a folyamatot pedig rögzíti. Irodalmi berkekben írásban. De rögzíthetné ecsettel, fényképezőgéppel, filmkamerával, síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Egy kis tehetség, s a dolog máris lírai. A hangsúly azonban az értekezésen volna. Érteni másokat, önmagunkat, a világot és mindezt szavakba öntve értetni is. Egyszerre látni, láttatni azt, ami kint és bent gomolyog. Ahogyan egymással kölcsönhatásba lép.

 

Ez az, amiben e közel négyszáz oldalas, kékesfekete könyv jeleskedik. Aki elolvassa, sokat megért majd a hetvenes évek Kolozsvárjából, a rendszerváltozások csalóka illúzióiból, a kompromisszumra cseppet sem hajló alkat kompromisszumaiból, abból, hogy egyesek miért egyszerűen magyar írók, mások pedig mégiscsak erdélyi magyar vagy vajdasági magyar vagy felvidéki magyar vagy kárpátaljai vagy egyéb magyar írók, éljenek ők bárhol, bármilyen hosszú ideje.

 

Az időt és helyet boncolgató írásokból megismerhetők a kelet-európai identitás kialakításával járó buktatók is, tekintve, hogy az ember felmenői valahonnan valahova vándoroltak, adott esetben űzettek, vallásukat vagy megtartották, vagy nem, nyelvüket is vagy megtartották, vagy nem, miközben a fejük fölött az országhatárok is vagy megmaradtak, vagy nem, ilyen körülmények között pedig mit gondoljon magáról a magyar anyanyelvű, zsidó családból származó, Kolozsváron, de már Romániában született és nevelkedett, zeneakadémiát végzett, jelenleg Budapesten élő író, költő, aki ráadásul anya is, bár ez másik bonyolult történet.

 

Akit mindez érdekel, s aki Rainer Maria Rilke, Arany János, Radnóti Miklós, József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Kertész Imre vagy Herta Müller világától sem idegenkedik, az nagy haszonnal forgatja majd Balla Zsófia a tőle megszokott tömörséggel, komolysággal, mélységgel, felelősségtudattal szövegezett esszékötetét. Tartalmas olvasást az Olvasónak!

 

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében