"elköltöztek a száraz levelű nyelvek"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 13. (771.) SZÁM – JÚLIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Gomolyog
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
„Az egész pályám az identitás kérdése körül mozgott” – beszélgetés Pécsi Györgyi irodalomtörténésszel
Láng Orsolya
Versek
Tamás Kincső
Lila hajtű
Szakács István Péter
Az asszony
Bereti Gábor
Versek
Mihók Tamás
Versek
Cosmin Perța
Istenem: itt az idő. Túl hosszú a világ. Második altatódal nemzedékemnek
Czigány Domonkos
A borcímke-fogalmazó
Kulcsár Edmond
Versek
HEGEDŰS IMRE JÁNOS
A vörös postakocsi nyomában. Krúdy-reminiszcenciák
Giano Cromley
Novellák
Ferenczi Szilárd
Fokmérővel a bánásról
Karácsonyi Zsolt
Jónás és a visszhang
Kerekes Eszter
A megkettőződés művészete
PATAKI–PÉTER HANNA
Feloldódni a hiányban
László Noémi
Itthon és otthon
Jakabffy Tamás
A kolozsvári zenei élet földindulása
Péter Ágnes
Madárradar a Kofferben Kelemen Kinga rajzaiból
 
Péter Ágnes
Madárradar a Kofferben Kelemen Kinga rajzaiból
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 13. (771.) SZÁM – JÚLIUS 10.

 


 

„És az a különös csend. Például a madarak – hol vannak? Sokan beszélgettek róluk, zavartan és tanácstalanul. A kertek hátsó végében felállított madáretetők elhagyottan álltak, s a néhány madár, amelyet itt-ott még látni lehetett, minden ízében reszketett. Kínosan vonszolta magát – haldoklott. Hajnalonta, amikor máskor vörösbegy, gerle, szajkó, ökörszem és ezer más madár köszöntötte a napot, most néma csend ülte meg az erdőt, a földeket és a mocsarat.”

(Rachel Carson: Néma tavasz)

 

Kolozsváron, a Kofferben, a falon láthatod őket. Kelemen Kinga kiemelte őket a természetből, de a szemükben a fák leveleinek mintázata játszik. A maguk egyszerűségében rajzolta-­festette meg őket, hogy tanuljuk őket, hogy figyeljünk rájuk. Ismeri a tulajdonságaikat, szokásaikat, és amikor fest, nem csak elképzeli a tollak mintázatait, hanem érzi és érezteti is.

 

Ha belépsz az ajtón, az uhu úgy néz majd rád, mint aki hallja, hogy recsegnek az ágak a talpad alatt. Viszont ha szemben állsz velük, észreveszed majd, hogy rajtad kívül van más kíváncsi nézelődő: a gyöngybagoly téged vizsgál, méreget. Hasonló kíváncsisággal néz rád a gatyáskuvik is, a fölötte levő őszapó viszont büszkén fordítja el a fejét. A gyurgyalag, a kakukk, a molnárfecske, a füsti fecske és a parti fecske most épp másra figyel. A sarlós fecske már repül is…

 

A festmények mellett pedig lóg egy fészek, amelyet egy elkötelezett függőcinege készített. Ez a madár ugyanis minden évben új fészket készít a nád és a fűzfa terméséből. Ezt a puha fészket ajánlja fel a tojónak, hogy válassza őt a többi függőcinege hím közül. Az asztal is terítve áll – a madarak alkalmi fogásai láthatók rajta: rovarok, magvak. Mezei tücsköt, levéllábú poloskát, májusi cserebogarat, betűzőszút látsz majd ott, káposztalepke, nagy tűzlepke társaságában. És amiből te is ehetnél: van dió, mogyoró és makk is.

 

Pici a helyiség, a kiállítás sem nagy, a festmények sem tűnnek soknak. De mégis, ha felsorolod őket, ismerve szokásaikat, akkor már majdnem érzed, ahogy mocorognak körülötted. Hol marad a függőcinege a fészkéből?

 

Kelemen Kinga madarai nemcsak csiripelnek, hanem üzennek: figyelmet kérnek. Hogy ha a Kofferen kívül találkozol velük, hagyd, hogy legyenek.

 

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében