Királyi lakodalommal, udvari varázsló jóslatával indít Csender Levente új, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló kötete, A különleges Meditittimo kalandjai. A jóslat két gyerek születéséről szól, az egyik közülük „különleges képességekkel” fog rendelkezni – Tyombárf király és Talán Virág királyné feladata lesz, hogy megtanítsa a gyereket eligazodni Artemisia királyságban, hogy hidat építsen a világ és a gyerek közé. Saját(os) útra hív hát Csender Levente, meseregényében népmesei és valóságelemek elegyéből szövi Meditittimó kalandjait.
A saját megélésből született történetnek tétje van (bár melyik mesének nincs, persze, ha jó a mese), a herceg autizmusából fakadó különlegességével teszi a való világunkat népmeseivé, nyelveket és világokat közelít egymáshoz. Ahhoz, hogy ez a közeledés megtörténjen, a királyi párnak el kell indulnia saját vándorútjára, találkozniuk kell félelmeikkel, meg kell ismerniük és el kell fogadniuk azokat. Ha sikerül, nyereségük az a kulcs lesz, amellyel megnyitható Meditittimo világának kapuja, megismerhető az a csoda, amelyet a herceg születése óta tud, csak képtelen elmondani. „Talán azért van ez a gyerek a világon, hogy mosolyt csaljon a szomorú emberek arcára, hogy ráébressze őket, milyen szép lehet egy nap, és mekkora csoda, hogy élnek.”
A különleges Meditittimo kalandjai cím csak részben igaz – Csender könyvében nem annyira a gyerek története, mint a királyi pár (szülők) ön- és fiuk megismerésének története. A Meditittimóval való megismerkedés vezeti el őket ahhoz a felismeréshez, hogy „hiába van több út, járni akkor is csak egyen lehet”, hogy „élni nem csak egyféleképpen lehet”. Akitől a repülés tudománya is elsajátítható, ha nem lebeszélni akarjuk a repülésről, hanem elfogadni és ellesni tőle ennek tudományát. Akit ha jól szeretünk, felépülhet az a híd, amelyen átsétálhatunk a Meditittimók nem szokványos világába.
