"a kerti fákon érett pisztolyok"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 15. (773.) SZÁM – AUGUSZTUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
ANDRÉ FERENC
Nyáridő
MÁRTON EVELIN
„Senki sem tanult semmit a történelemből” Beszélgetés Lucian Nastasă-Kovács történésszel, múzeumigazgatóval
Bogdan Suceavă
Éjszaka valaki meghalt érted / Noaptea când cineva a murit pentru tine (részlet)
Sebestyén Mihály
Plant úr őszinteségéről
Boda Edit
Versek
Dénes Gergő
Hullócsillag – egy katonatörténet –
Kiss András
Versek
Dimény Lóránt
Tizenkettő (regényrészletek)
VARGA LÁSZLÓ EDGÁR
rövidek
Lengyel János
Az ember mint író
RITTER GYÖRGY
Grafitizzás
Ion Vartic
A kulisszákból (Din culise)
Péter Árpád
Dávid Gyula Erdély-szemléletéről
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Homo banalis?
Szakmaiság, szégyenjátékok és az igazán túlságosan is tisztelt Tanár Úr
Jakabffy Tamás
Ramona Horvath bársonycukra
HORVÁTH BENJI
Bardó Remix* (széljegyzetek Căbuz Andrea Akashájához)
 
Boda Edit
Versek
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 15. (773.) SZÁM – AUGUSZTUS 10.

Virrasztás

 

Szétcsattogták már az epilepsziás

madárszárnyak a horizontot.

Valahol távol még vacog egy fél álom.

Vagy-e? Vagyok-e? Eldönthetetlen.

De ürességem ürességed befogadta.

 

 

Cím nélkül

 

Ébredés. A múlt és jövő emlékei

rácsként ott az ablakon.

Forróság. A szívből kisütő csönd.

A kerti fákon érett pisztolyok.

 

 

Az éjszakai mandulafa

 

Az éjszakai mandulafa virága mintha

            hófehér.

Valójában rózsaszín. Valójában ki tudja?

Milyen színűnek látja egy mandulafa

            az embert?

 

 

Séta közben

 

Ekhnátonnak virágot vittem,

sok igaz között:

pogányok, mi ketten.

 

***

 

Vérehulló fecskefű,

bűnöm hideg,

mint a tű.

 

 

Madár fürdik

 

Madár fürdik a tóban,

szárnya alatt egy felhő,

szemét sírva lehúnyja,

elhagyni készül az erdőt.

Alszik a nap az éjben,

álma buzog a földben,

benti lámpádat üsd szét,

szilánkcsönd süljön szívedre.

 

 

Közös sors

 

Velejéig magára marad az ember.

 

 

Egy Pilinszky-versre

 

A vágy közös.

Az alma nem.

 

 

Májusban

 

Fél szememben éjfél,

a másikban már hajnal.

Kósza nyárfapihék

pörögnek itt, a házban is.

Hópelyhek fosszíliatöredékei

a teliholdban.

Madárbögyök alatt

érik az ének.

Tíz kilót fogytam.

Csapófán vinnének már,

nem látszik tisztán,

hogy jóltáplált sakálfiak

vagy angyalok.

 

 

ficamos délután

 

nyárfapihecukorból

kiszédült a nyár

 

árnyékdombokon

nemrég ott sétáltam veled

 

kezed is fogtam

 

de belenéztem a benzinéjbe

s azóta is

azzal nézek farkasszemet

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében