"a fönnségest kutattam, mint a látnok"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 19. (777.) SZÁM – OKTÓBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
Ebédlőasztal a túlvilágon
Karácsonyi Zsolt
„azóta sem hagy minket nyugodni”. Interjú Vermesser Leventével
Vermesser Levente
Valóságszeletek
Rita Ann Higgins
Versek
Codău Annamária
Az elhallgató megszólaltatása
Lajtos Nóra
Versek
ZALÁN TIBOR
Papírváros-szilánkok. Részlet egy lassúdad regényből
Mile Lajos
Óperencia
Borsodi L. László
Versek
Gál Hunor
a higanyon túl
Horváth Eve
Versek
Ovio Olaru
Versek
Dénes Anita
Elveszített
Ramunė Brundzaitė
Versek
Ferdinandy György
Novellák
Egyed Emese
Búcsú egy felfedezőtől. Hantz Lám Irén (1937–2019)
Lakatos Artur
A fantasyvilág mítoszai (5.): Richard A. Knaak és a sárkányvilág
Ferenczi Szilárd
A bűn fekete ajkairól fütty süvít
Bartha Réka
Márpedig én ellenállok! Á, mégsem…
Kovács Újszászy Péter
Csak az idegenség
Lakatos-Fleisz Katalin
Egy teljes írói pályakép
A paródia határai
Jakabffy Tamás
A gályarabság éveinek termése
Nemes Z. Márió
A művész agyának ­szemfogakra van szüksége
 
Lakatos-Fleisz Katalin
A paródia határai
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 19. (777.) SZÁM – OKTÓBER 10.

A regény fülszövege alapján meglehetősen gyanakodva vettem kezembe a kötetet, ez a Szindbád, Kakukk Marci, Münch­hausen báró alakjából összegyúrt hős mi újat tud még mondani a kedves olvasónak? Ugyanúgy a kor, a monarchia „boldog békeideje” annak legnagyobb krónikása, Krúdy után? Aztán az első oldalak után úgy elolvadt a gyanakvásom, mint a tavalyi hó, látva, hogy ezt a karaktert nemhogy nem kell komolyan venni, de a borissza, nagydumás, nőfaló hős alakja, mint ahogy az egész regény, paródia a javából. A regény egyes fejezeteit Murokffy Tódor változatos, humorral megspékelt kalandjai fűzik egybe, de ezek a kalandok külön-külön is megállnak a lábukon. A szerző – első kötetesként külön dicsérendő – nagyon érti a pikareszk műfaját. Tudja, hogyan kell az újdonságot adagolni és a kalandok végére több esetben tartogat egy-egy slusszpoént. Mondanom sem kell, ezek a legsikeresebb részek a regényben. Mesteri például, amikor A Vénuszisták Szektája című fejezetben, a nők nadrágos-szivarozós „feminista” forradalma – mintegy kitörés a szexuális tárgy szerepéből – nem várt megoldásba torkollik…

 

A regény végéig egységes, következetes nyelvi ötleteket, kifordításokat, rájátszásokat az olvasó hamar kiismeri. A szöveg mintha folyamatosan tűzijátékokat pattogtatna, de sajna a tűzijáték is csak rövid ideig érdekes. A populáris regisztert megidéző, nyers erőt fitogtató leírások is közhelyesek, mint ahogy az ördög legyőzése és az alvilági utazás is. Nem szólva a regény egészét átszövő erotikáról, amely nemcsak a kalandok témája, de burjánzóan barokkos hasonlatokban lépten-nyomon felbukkan. Persze, tudjuk, hogy a burjánzóan barokkos nyelv a paródia eszköze, de csak az erotika kedvéért csempészni bele az erotikát olyan szöveghelyekbe, ahol az nem indokolt, fárasztó és sok. Azért is szembeszökő a kontraszt, mert van, ahol nyelvileg telitalálat, mint a következő mondat hasonlatában is: „Én is észrevettem, hogy bíbor csíkokkal karcolta teli a burkusok szemét a sör, s már beletorkoskodtak volna a világszép Katinkába is, kinek húsa kívánatos volt, mint a legzamatosabb körte, melyet még az igazi szeszmegissza is sajnál pálinkába főzni”.

 

Pataki Tamás regénye első könyvként különös figyelmet érdemel. Határozott és lendületes belépő.

 

 

Pataki Tamás: Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2018.

 

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében