(kanyadi_halottak napja becsben)
befonnak egyszer téged is
és elrejt majd a forma újra
quidquid latet apparebit
pulzár bomló szupernóva
sötét anyag leszel megint
dies irae dies illa
barátom fölött a házsongárdban kopja
kit érdekel hogy erre jártál
barátom nem volt csak egy hanyag raszta
kit érdekel hogy erre jártál
elmegyek tüzet oltani amazóniába
kit érdekel hogy erre jártál
nem fogad be európa amerika
kit érdekel hogy erre jártál
megvizül hátadon a ruha
üres szoba csorba vágány
menekülj csak kivert kutya
nem idevaló a páfrány
fűbe nem harapsz a járdán
fűbe nem harapsz a járdán
úszik a koporsó
át a tengeren
úszik a koporsó
át a tengeren
szülnek-halnak benne
ezren és ezren
szülnek-halnak benne
ezren és ezren
kikötni nincs hova
kisjézusnak kicsi a háza
kikötni nincs hova
kisjézusnak kicsi háza
meg van riadva ki tudja
melyikük a terrorista
meg van riadva ki tudja
melyikük terrorista
*
nem az enyém ez a rekviem
gondoltam oszlopnak vetett háttal
és hát miért is hegyezték volna a fülüket
a bennszülöttek mozart zenéje hallatán
ha nem azért mert kihallották belőle
egyszerű kis ontológiájuk végzetét
hogy mostantól a fákból és a kövekből
nekiállnak irtani a szellemeket
ezek a csillogó-villogó fehér istenek
elűzik mind a szellemeket
ezek a csillogó holtfehér lidércek
jönnek és égnek a totemek
gondoltam oszlopnak vetett háttal
én a tagadásban élő lidérc
elpöcköltem a cigimet
villan az éjszakában
és lábon lángol minden erdő
amazonasz nílus duna
nem megyünk már sose haza
nagy-nagy könyvet hoznak elő
benne ami valaha
dzsungel volt a szahara
feltámadás végidő
netflix és valhalla
uram a mélyben adj erőt
te kegyelmes kibernetika
villan villan az éjszaka
verjed bartók nagyobb dobra
verjed bartók nagyobb dobra
armageddonra
hej regő rejtem
örökzöld templomokba
iparlila füstös ima
hej regő rejtem
neonfénnyel műanyag
világít a földben
hej regő rejtem
pompás hulladékkoszorúba
engem is befonnak
hej regő rejtem
kikötni nincs hova
így siklok tova
hej regő rejtem
kikötni nincs hova
így siklok tova
hej regő rejtem
nem enyém ez a rekviem
nincs rá nekem pénzem
barátom megérezte végzetét
egyedül gyalog a sineken
sodródik a hulladék
nem enyém ez a szerelem
nem enyém a testem
nincs rá nekem pénzem
*
ami rejtve van megmutatkozik
bűn bűn alól új bűnt vedlik
mit szólhat isten mikor az ő nevében
tökösek herélnek gyengéket
felkentek nyomnak le senkiket
vámpírok szipolyozzák a földet
trollok oltogatják a fákat
tarol a termelési káprázat
és minek annak gyerek
aki csak magának akar mindent
vajon érhet még jó véget
lehet még neki békeverse
drága sanyi bácsi
mi marad a túlélő gyereknek
ha nem az átok
amivel majd minket illet
quidquid latet apparebit
bűnös a vesztes és bűnös a győztes
szívcsakrától szívcsakráig
mindenki az apám
akit a földig aláztak
mindenki anyám
akit lekurváztak
mindenki gyermekem
akit a folyóban találtak
és te is az apám vagy
aki markos kézzel kettőbe törtél
te is az anyám vagy
aki kipreparáltál és felpiperéztél
te vagy a gyermekem
aki megtagadtál engem
*
bő másfél millió éves
jégkorszak után
kit érdekel hogy erre jártál
13 ezer éve alig élünk
és már el se férünk
kit érdekel hogy erre jártál
a vágány mellett kérjük
vigyázzanak
kit érdekel hogy erre jártál
gazdátlan óceán
kőolaj kátrány
kit érdekel hogy erre jártál
madártávlat földtáv
szívemben éneklő pulzár
kit érdekel hogy erre jártál
millió haldokló bolygó
bontogatja szárnyát
kit érdekel hogy erre jártál
ó skizofrén ráció
ó tejjel-mézzel folyó pornó
kit érdekel hogy erre jártál
dies irae dies illa
ezüstkések luxusvilla
kit érdekel hogy erre jártál
ormok és tornyok dőlnek
eltűnünk és nem lesz nyoma
hogy majd 2 millió év múlva
ha kipihente ezt a 13 ezer évet
minden ránca a földnek
kisimul boldogan
talán megpróbálja újra
új bőre megborzong az űrben
hullámzani kezd a magma
csírázni a fosszília
és valami tőlünk távoli lények
nekifognak a megismerésnek
szemükben belátás
szívükben hála
talán majd ők
ha felébrednek
másfajta álmokat
váltanak valóra
*
ha elmegyek
osszátok szét a nevem
azok között akiknek neve nincsen
ha elmegyek
játsszatok más zenét a térben
amit magam mögött hagyok
és felejtsetek el
nem akarok meghalni
csak a földért
ahol élni akarok
ahol éltem és milyen is volt az
homokos partokon elveszni testekben
azt hazudni hogy jó lesz minden
didergő hajnalon vörhenyes tavasz
őszelő estéken ősi dalra fakadsz
sűrű fenyvesekben tudatot altatsz
gyűrűző utakon magadra döbbensz
és nézed ahogy a kicsiből több lesz
és a nagyból kevesebb
és hány arcot elfelejtek
és hány kísért bár sose láttam
és mennyi marhaságot összehordtunk
és hány hosszú napot átaludtunk
és mennyi nyál és mennyi ondó
mennyi utca mennyi napraforgó
mennyi olcsó sör és rossz párizsi
szívroham és kocsmabunyó
sebhelyes bőr ukrán cigi
orgazmus idegek télutó
hogy túléltem ezt is
de meg fogok halni mégis
szívemben éneklő pulzár
millió haldokló bolygó
bontogatja szárnyát
*
jó volna kezet rázni ismét
s a vállat átölelni testvér
mielőtt bután el nem esnék
mielőtt bután el nem esnél
de befonnak majd minket is
és elrejt majd a forma újra
pulzár bomló szupernóva
sötét anyag leszünk megint
ami rejtve van megmutatkozik
