"összeseprem a csillagokat"
Kereső  »
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 21. (779.) SZÁM – NOVEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
Ami marad a végén
Zsidó Ferenc
„Nem az örökkévalóságnak, csak az örökkévalóságról”. Beszélgetés Ferencz Imre költővel
Ferencz Imre
Versek
Lovász Krisztina
Novellák
Glorjana Veber
Versek
Karácsonyi Zsolt
Ars sacra – két kiállításban
Eszteró István
Versek
Stelian Müller
S. (részlet)
Makáry Sebestyén
Mátra a Börzsönyben
Márián Gábor
Versek
Sztaskó Richard
Találkozás
Simonfy József
Versek
Versek
Valentin Trifescu
Szövegek-utak
Szabó R. Ádám
Európa hullámai (részlet)
RITTER GYÖRGY
Örökbe­fogadottak
Bartha Réka
„Klasszikus” visszaélések klasszikus operája
Bogdán László
Brecht kapitalizmuskritikája. Hét megjegyzés Bocsárdi Koldusoperájához
BORCSA JÁNOS
Átvitelek korrespondenciája
Asztalos Veronka-Örsike
Kritikák tükrében
„Van-e egyáltalán mondanivalónk a boldogságról?”
Jakabffy Tamás
Klezmer: a világi zsidó zene köztessége
Kali Ágnes
A kimozdíthatatlan csönd
 
Ferencz Imre
Versek
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 21. (779.) SZÁM – NOVEMBER 10.

Fogytán

 

Fogytán a tintám

fogytán a papírom

 

nincs már

megváltó tervem

lejárt már a

szavatossági időm

 

valamikor valaki

mondott valamit

és én akkor

nem értettem

egyet vele

 

ma már

nem vitatkozom

nem mondok

semmit

 

nem nyakaskodom

nem kezeskedem

 

más ígéretet

nem teszek

csak annyit

hogy élek

amíg leszek

 

 

 

Kisváros

Dési Incze János festőművész emlékére

 

Itt koptattuk a köveket,

kikerülve néhány öreget,

akiket már elkoptattak

a kövek.

 

Korzóztunk, akár a régiek,

kik meg-megálltak

a kirakatok előtt,

és kokettáltak.

 

Itt koptattuk a köveket,

és néha beültünk

a Három Tetűbe,

ahol rágyújtottunk

és kávét kértünk.

 

Tündököltünk.

 

Itt koptattak el

minket is a kövek.

Itt csépelt ki

bennünket is az idő.

És végül mi lett belőlünk ?

Törek…

 

 

 

Szederinda

 

1.

Szeptember végén születtem,

Szent Mihály havában, a Mérleg jegyében.

Szeptemberben szedret szedek.

Ilyenkor rám csavarodik a szederinda:

a kezemre bilincset vet,

a lábamra béklyót köt,

a nyakamba hurkot dob.

 

Gyermekkoromban egyszer

egy veder szederrel

cipekedtem a havason az átvevőhöz.

A zsebemben egy vagyon volt

az a tizennyolc lej,

amit az átvevő adott.

 

Látod, kedvesem,

most már hazahozom

a szeptemberi szedret,

és befőzöd…

Most is, mint máskor,

rám csavarodik a szederinda –

a kezemre bilincset vet,

a lábamra béklyót köt…

Így ölel engem magához a szülőföld.

 

2.

Finom a szederből készült befőtt.

Fanyar-édes, fényesen fekete.

Ehetek belőle reggel, délben, este.

Ehetek belőle az év

mind a tizenkét hónapjában,

mind a négy évszakában…

 

És lehet, egész esztendőben

eszembe sem jut a szederinda,

amely a derekamra csavarodott,

amely a kezemre bilincset vetett,

amely a lábamra béklyót rakott,

amely a nyakamba hurkot dobott…

 

Nem jut eszembe a szederinda,

mely átszövi a Mindenséget,

és nem csak szeptemberben,

hanem mind a tizenkét hónapban,

mind a négy évszakban felém kúszik…

 

Nem jut eszembe a szederinda,

amely észrevétlenül, alattomosan

kapaszkodik fel a tömbház oldalán,

és a harmadik emeleten végül rám talál.

 

 

Karácsony

 

Templomba megyek karácsonykor,

hogy megbízható forrásból halljam a hírt,

miszerint megszületett Jézus Krisztus.

Testvéreim ott ülnek a padsorokban,

ismerem őket még az elmúlt évezredből.

Látom, megöregedtek ők is, mint én,

akinek már hetvenedikszer jött el az angyal.

 

Templomba megyek karácsonykor.

Testvéreim ünneplőbe öltöztek.

Tiszták ők már, de még tisztábbak

            akarnak lenni,

ezért az Úr asztalához járulnak,

            és magukhoz

veszik az oltári szentséget.

 

Templomba megyek karácsonykor.

Itt akarom meghallani a hírt,

            hogy megszületett

a világ megváltója, és hinni akarom,

hogy beteljesedik az ígérete.

 

Templomba megyek karácsonykor.

Testvéreim kiengesztelődve,

malaszttal telten, áhítattal énekelnek.

Valamennyien bizonyságát adják annak,

hogy nem felejtették el még

a gyermekkorukat.

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében