Jelenlét, lényeg, identitás címen rendezett a Temesvári Művészeti Múzeum, az egykori vármegyeháza termeiben nagyszabású, reprezentatív kiállítást a temesvári Triade Alapítvány és a varsói Magdalena Abakanowicz Alapítvány a 86 esztendős korában, két évvel ezelőtt elhunyt világhírű lengyel szobrász- és textilművésznő, Magdalena Abakanowicz (1930–2017) jellegzetes, egyedi formavilágú alkotásaiból. A fölötte hatásos tárlat anyagát – amelyet a lengyelországi Wałbrzychben 2018-ban azonos címmel megnyitott kiállítás előzött meg – több mint 100 műtárgyát az örökösök, valamint két lengyel és egy temesvári műgyűjtő kollekcióiból válogatta össze az Amszterdamban élő kurátor, Maria Rus-Bojan.
A 20. század művészetét forradalmasító lengyel alkotó pályáját festőként kezdte. A varsói főiskola friss diplomásaként az 1950-es évek második felében nagyméretű, neoavantgárd fogantatású goausche-ival keltett figyelmet. Fokozatosan tért át az eredeti, önállóan kikísérletezett és kidolgozott technikával, maga tervezte szövőszékeken, különböző fonalakból sajátkezűleg szőtt anyagok használatára, ötletes és leleményes kamatoztatására. A jutaszálból, zsinórból, szizálból, kötélből stb. készített falikárpitjait, drapériáit összegyűrte, háromdimenziós organikus alakzatokká formálta, amelyeket ötletesen összevarrt és műgyantával merevített meg. Térbe állított, monumentális méretű és bolyhos felületű objektjeivel meglepetést okozott, szenzációt keltett 1962-ben a Lausanne-i textilbiennálén, 1965-ben pedig elhódította a Sao Paoló-i Nemzetközi Biennálé aranyérmét. A nemzetközi sikert követően tanárává hívta meg a poznani művészeti főiskola, ahol aztán 1990-ig oktatott. Magdalena Abakanowicz rendhagyó képződményeinek, egyedülálló struktúráinak megnevezésére pályázatot hirdettek a lengyel sajtóban: a művésznő családnevéből elvont abakan kifejezés diadalmaskodott, amely a família Dzsingisz kán koráig visszanyúló mongol gyökereire, s ugyanakkor hun olvasatával és értelmezésével a tematika egyik meghatározó vonulatára is utal, Attila népe ugyanis a vének tanácsának tagjait hívta abakánoknak.
Az anyagukban, tagoltságukban és formavilágukban egyaránt karakteres abakanoknak a Béga-parti városban prezentált válogatása vázlatosságában is hitelesen érzékelteti és tükrözi Magdalena Abakanowicz rendkívüli súlyát és értékét. A meredeken felívelő, kápráztatóan termékeny alkotópálya minden korszakát reprezentatív művek képviselték a tárlaton. A biomorf világ ihlette fölnagyított, csonkolt, torzósított teremtmények – amelyek gyakorta csupán kérgükre, külső köpenyükre redukálodnak – a lét alapvető kérdéseit – szabadság és korlátozottság, öröm és félelem, azonosság és másság, küzdelem és kiszolgáltatottság, összetartozás és magárahagyatottság, egyén és világmindenség, halál és feltámadás stb. – vetik fel és próbálják eredeti módon meg is válaszolni. A monumentalitás jegyében megformált ember- vagy állatalakokra utaló testfragmentumok, térdnél és nyaknál sokszor elvágott egyenes vagy görnyedő törzsek, elárvult végtagok, domború hátak formai megoldásaik gazdagságában, tömörségében és változatosságában rejtélyes mágikus energiákat hordoznak. Nemcsak gondolatokat gerjesztenek, hanem az érzelmekre is erősen hatnak.
