"tökéletes szöveg-kaméleon"
Kereső  »
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 4. (786.) SZÁM – FEBRUÁR 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
„feltűntek jobbra és balra a sikátorok”
NAGY BORBÁLA RÉKA
Az irodalomnak nem tehertétel a nemzeti önismeret. Beszélgetés Bertha Zoltán irodalomtörténésszel
Molnos Lajos
Feljegyzések
Láng Orsolya
Látni Makaót és visszajönni
KORPA TAMÁS
Korpa Tamás versei
Bognár Zoltán
Egy Nápolyban írt vers
GABRIEL CHIFU
ittunk egész éjjel. ihattunk akármennyit (băusem toată noaptea. dar oricât am fi băut)
Kis kiáltvány a herakleitikus költészetről (Mic manifest despre poezia heracleitică)
ANDREI DÓSA
Hogyan szerezzünk pénzt füvészetre?
Stermeczky Zsolt Gábor
Stermeczky Zsolt Gábor versei
Nagy Kata
Nagy Kata versei
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Mărcuţiu-Rácz Dóra rövidprózái
Gaal György
Egy Magyar utcai ház krónikája
Balázs Imre József
Balázs Imre József dalszövegei
Lanczkor Gábor
Ciprusi útinapló
Egyed Emese
Hélène
Szántai János
Lynchológia, lynchográfia, a világ legjobb filmes csókja és egyéb történetek
FISCHER BOTOND
Diétás softboi a múlt századból
Tamás Dénes
Családzajlásban
Laczkó Emőke
Az alvás szintjei
A halk is lehet nehéz
Jakabffy Tamás
Orgonáknak zengések
Ördögh Jácint
Ördögh Jácint
 
GABRIEL CHIFU
Kis kiáltvány a herakleitikus költészetről (Mic manifest despre poezia heracleitică)
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 4. (786.) SZÁM – FEBRUÁR 25.

Gyakorta kérdeztem magamban, milyen névvel illethetnénk korunk költészetét.

 

És nem találtam ennél helyénvalóbb választ: herakleitikus költészet.

 

Anton Dumitriu beszél a herakleitikus kultúráról, amikor két alapvető kulturális modellt határoz meg: az eleai kultúrát, amely saját tökéletességébe dermed – ez a Kelet kultúrája; és a herakleitikus kultúrát, amely a folyamatos létrejövés kultúrája – az európai kultúra.

 

Egy apória foglya voltam sokáig: saját verseimben egy eltérő esztétikai valóság jelenlétét fedeztem fel, olyan valóságét, amely az elfogadott normák szerint is inkompatibilis a verseimmel és úgy tűnt, hogy lehetetlenné teszi az egységes költői identitásom lehetőségét.

 

Amikor megértettem, hogy a számomra adott kultúra létrejövetelének, melyben én is létezem verseim által, törvényszerűsége az adott keretek belülről történő feszegetése, a Herakleitosz égisze alatt zajló folyamatos létrejövetel, minden folyik, csak a változás örök – akkor úgy éreztem, hogy „meggyógyultam”: anélkül, hogy továbbra is nyugtalanítana, az egymásnak ellentmondó irányok közötti szétszaggatatásom az én igazságom lesz, a premissza, amelyre építenem kell magam. Tehát nem kell megkísérelnem a különböző kifejezési módok közötti nagy „különbség” eltörlését saját költői kísérleteimben, de uralnom kell, célt szabva neki, fejlesztenem és felvállalnom a létrejövetelt magát, ami folyamatos változás, saját költészetem jellegzetességévé téve azt, és kényszerítenem kell a különbségeket, hogy együtt éljenek egy mindent átfogó mostban. Nem az ellentmondások folyamatos kiküszöbölése alapozza meg létezésem, mert az eltérő alapállások és szövegvalóságok, a szó átformálásának különböző szintjein álló expresszív formulák együttese vagyok.

 

Ez a herakleitikus költészet.

 

Nyitott költészet, szintézis-költészet, a toleráns egybefoglalás költészete.

 

A közvetlenül őt megelőző költészetig terjedő megfogalmazásoktól éppen az addigi költészethez való viszonyulása különbözteti meg: a heraklitikus költészet nem fordít hátat a már létező lírának, szembenéz vele: átveszi, ami életképes. A modern költészet, példának okáért, a másfajta lírai megszólalási mód vállalt tagadásával határozta meg önmagát, öntelt elzárkózással határolta be saját létterét. A herakleitikus költészet azonban megnyílik, dialógust folytat, elfogadja és visszaszerzi a korábbi költészetet, célul tűzve ki, el is érve, minden egyes költő által, a legéletrevalóbb és legváratlanabb szintéziseket. Egyébként, a visszautasítás, az önmagába fordulás nem is lehetséges. Miként lehet visszautasítani, még ha ez esetenként egészen mást is jelent, Eminescu, vagy T. S. Eliot, vagy Urmuz, vagy Arghezi, vagy Rilke, vagy a mai amerikai költők, vagy egy Michaux tapasztalatait? Hogy is ne fogadnád el az elmúlt évtizedek költészeti realizmusát, a maguk posztmodernségével, vagy Valéry arisztokratikus beszédmódját, vagy Fernando Pessoa költészetét, amely annyira kötődik az avatárok eszméjéhez? Közülük mindenki más irányba indul el, máshova is érkezik, de minden egyes út végén a verset találjuk. A herakleitikus költészet megérti ezt a csak látszólag paradox igazságot.

 

A herakleitikus költészet az élet végtelen folyamatára figyel, de magára a költészetre is; egyformán forrása mindkettő. A jelennek adja magát, de egyik vége a jövőben, másik a múltban, és mindkettőben otthonos.

 

Az orfikustól a parodisztikus hangsúlyig, az alapító igéktől a nyelvezetben rejlő űrig, minden megengedett a számára.

 

A tragédiától a komédiáig vagy a groteszkig – minden a sajátja. A miszticizmustól a miticizmusig (a mindenkori Mitică kisszerű mucsaiságáig), az s betűbe foglalt végtelen, ami olyannyira megkülönbözteti e két szót – az ő sajátja. Az a költő, aki hisz a herakleitikus költészetben – tökéletes szöveg-kaméleon: így lel rá önnön létének értelmére.

 

A herakleitikus költészet – integratorikus költészet, létvágyunkat egyidőben, lehetőleg minél többször, egyidőben minél több irányba indulva, másként elégíti ki, remélve, hogy ugyanoda érkezünk. A herakleitikus költészet – himnusz a fenségében és sorsa sebezhetőségében egyaránt nyugtalanító, behatárolhatatlan emberről.

 

 

1991. november 20. (átnézve: 2014-ben)

 

 

KARÁCSONYI ZSOLT fordítása

 

 

Gabriel Chifu (1954, Calafat): költő, író. 1985-től a krajovai Ramuri folyóirat szerkesztője, 1991-től 2009-ig főszerkesztője. Jelenleg a bukaresti România Literară folyóirat ügyvezető igazgatója, a Romániai Írók Szövetségének alelnöke. Több mint húsz vers- és prózakötet szerzője. Számos irodalmi díj kitüntetettje. Művei többek között angol, francia, kínai, cseh és magyar nyelvű fordításokban is megjelentek.

 

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében