"a nyitott ablak miatt történt"
Kereső  »
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 5. (787.) SZÁM – MÁRCIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
MÁRTON EVELIN
Mars hava
Pál Dániel Levente
Az írás szerencsejáték. Beszélgetés Tibor Fischerrel
Vörös István
Vörös István versei
Tibor Fischer
Hogyan törjünk világuralomra (How To Rule The World) – regényrészlet –
FAZAKAS ATTILA
Fazakas Attila versei
György Attila
Kórtörténet, vállalkozó macskákkal
Ovio Olaru
Ovio Olaru versei
Mellár Dávid
Acte gratuit
Kertai Csenger
Kertai Csenger versei
Ittzés Ambrus
Ittzés Ambrus kisprózái
Ferentz Anna-Kata
Ferentz Anna-Kata versei
Magyary Ágnes
Napocalips. A Smith and Wesson (részlet)
Szőcs Margit
Szőcs Margit versei
Iványi Márton
Az Állatvilág Visszavág és a Nagy Erdei Menetelés
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Posztkollektív tudattalan
FISCHER BOTOND
Ilyen ez a popszínház
Fleisz Katalin
„Álmot rejt, mely leginkább valólét”
Tóth Emese
„Egyes járatokról hallgat a menetrend…”
Szakács Kincső Zsófia
Variációk Erdély-témára
Jakabffy Tamás
A „túloldali” miénk
Zakariás Ágota
Vetró András grafikáiról
 
Ferentz Anna-Kata
Ferentz Anna-Kata versei
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 5. (787.) SZÁM – MÁRCIUS 10.

Intraút

 

 

Folyt valami világoskék lé,

elmozdultak a csempelapok.

Nejlonhajú homlok, alatta két neon.

 

Kilök magából a hús, szorít a fém.

A dobok mögött beszélnek.

Értem. Anyanyelvem a megvetés.

 

Erre születtem.

Összetörni tej helyett kővel,

kő helyett tejjel,

rajtam hagyni a fogót.

 

 

Los Angeles

 

 

Fogy a zsinór,

elvágom minden kapásnál.

Ezüst az óceán némáinak.

Tátogni születtek, nem beszélni,

győzködtem magam.

Minden buborék

hangjegy lehetett volna.

Újabb döfés a szájpadon,

 

kísérlet a szabadulásra,

tartozni valahová

a hallható frekvenciák között.

 

 

Félhal

 

 

Nem akart megfoganni.

A spermiumok nem mindig tagadják.

 

Kapott egy piranhát.

Guppikat vettünk a

Viteazu téri exoticában,

hogy majd megeszi a piranha.

 

A fiúk egyet kettévágtak, kenőkéssel,

hogy majd a vérszagra ráharap.

A farok lesüllyedt,

a fej úszott tovább,

A piranha a műhínár mögé bújt.

 

Kobaknak hívtuk,

életben akartuk tartani,

de amit befalt, ki is jött

a kopoltyúk mögött.

 

Még tátogott is, gúnyolódott,

hogy majd belém ültetik.

Vannak már technológiák.

 

Mikroszkóp alatt vágják le a kis farkincáját,

hogy majd nincs hova, csak a petesejtbe.

 

 

Szép

 

 

Nyújtógépen születtek,

karjaikat szárnyakká

húzta szét,

nem vallottak.

 

Ilyen szép leszek,

bök az imafüzetre,

de még nem

mehetek emberek közé.

 

Pissz legyen, na,

két láb kétfelé kötözve,

a nagyobb szárnyakért

többet kell kibírni.

 

 

Ferentz Anna-Kata (1995) sepsiszentgyörgyi pszichológushallgató, lovasoktató, lókiképző. Jelenleg Piliscsabán él. A FISZ tagja, verseket és meséket ír.

 

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében