ezek az egyforma napok
(zilele astea identice)
a blokkok megszakította köd
mindig ugyanazon az érzékelési szinten
sokszor elmegyek a srác mellett
aki a többi alvó csöves között ül
és egy füzetbe ír
a hóhalom a járdán
feketedik a napok zsugorodnak
az éjszakák egyhelyben állnak mint a gomba
a kutyák megtartanak egy távolságot
a kocsik állandó sebessége
a város felé vezető utakon
a megpakolt csomagtartó a piros fények
azt mondják van itt mégis valami meleg
aktív viaszbuborék a lávalámpában
bead art. a munka aranykarperec
(bead art. munca e brăţară de aur)
éjjel az üveggyöngy-képek
szomorú rémületében égnek a színek
kiállított elektronika aranykarperecek
tolongok valaki után a gipszdobozban
remélem simán alakul majd az árfolyam
egy szép napon nem lesz már valutám
nézem a manöken csupasz lábait
a török boltban várom hogy kijöhessek a kabinból
hazafelé megkívánod a minieklert
csillognak a műanyagserpenyőben
ragyognak a villamos naracsszínű rúdjai
a nátriumgőzök szemcsés fényében
felszáll egy férfi jogging-ruhában
a lazító gyakorlatok után még remeg
ignis fatuus
a természet energiája ma december huszadikán
éppen elég hogy a verébrajt a bokorban animálja
a természet energiája ma szent ignác napján
megengedi a sertésnemzetség kihalásának
megelőzését szolgáló rítusokat
a bizonytalan órán amikor az urak kiviszik a kistermetű kutyáikat
köztem és a világ között megpróbálok visszaállítani egy tisztességes fluxust
van egy részem ami könnyed és öt részem ami merev
kell egy adag őrület hogy elhidd hogy a megváltás
több mint egy felületes üzlet
hogy legalább egy picit megérintsen
az okkult csökönyösség és a karok amelyek felemelték
a szárnyas szentek templomát és a tornyot ami tükröződik
az autómosó melletti habos pocsolyában
mint egy festmény sötét olajban
mozaikok durva homokkődarabokból
pillangók repülők absztrakciók cikk-cakkokban
(rétegek újabb rétegekre ragasztásának aktusai egyáltalán
nem illenek egymáshoz de szándékukban szelídséget árasztanak)
a gesztusok lecsúsznak az esztétika pályájáról
dermedt arccal követik saját kezük mozgásait
HORVÁTH BENJI fordításai
Andrei Dósa 1985-ben született Brassóban, jelenleg családjával ott él. Több fontos díj kitüntettetje, négy verseskötet és egy regény szerzője, magyar és angol irodalmat fordít román nyelvre. A fent közölt versek az adevăratul băiat de aur (az igazi aranyfiú. Max Blecher, 2017) című kötetéből valók.
