"ők a fény és az árnyék"
Kereső  »
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 11. (793.) SZÁM – JÚNIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
MÁRTON EVELIN
„Hiányzik a szöveg lelke, ha nincs mögötte életélmény”. Interjú Patak Márta íróval, műfordítóval
Karácsonyi Zsolt
Költők, királyok, megvadulók
Vermesser Levente
Vermesser Levente versei
Árkossy István
A lélegző vonal
Simonfy József
Simonfy József versei
Vallasek Júlia
A mások regénye
Cseh Katalin
Cseh Katalin versei
Székely Örs
Székely Örs prózaversei
Anastasia Gavrilovici
Anastasia Gavrilovici versei
ANDREI DÓSA
Andrei Dósa versei
Cseke Péter
Páskándi kolozsvári műfajspektruma (Folytatás előző lapszámunkból)
Mila Haugová
Mila Haugová versei
Tófalvi Zselyke
Herkulesfürdői emlék
Abafáy-Deák Csillag
Szárnyak
Jakab-Benke Nándor
A Polanski-ügy
Bartha Réka
Hegel: járvány és utókor között, félúton
Borsodi L. László
A hontalanság utcája
Biró Mónika-Anita
Vigyázz, kész… nőj már fel!
Itt senki sem az, akinek látszik
Jakabffy Tamás
Hangfelvétel-múzeum 3.
Szekernyés János
Épületek és falak
 
Szekernyés János
Épületek és falak
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 11. (793.) SZÁM – JÚNIUS 10.

Meglehetősen termékeny, sikeres pályát mondhat magáénak a Temesvárott élő és alkotó Torony Pál, akinek festészete két jellegzetes, meghatározó vonulatba polarizált. A figuratív, a valósághű képalkotás biztos ecsetű művelőjeként jeleskedett évtizedeken át. A Temes megyei Vojtek községből indult alkotó ígéretes tehetségű műkedvelőként kezdte az irón- és ecsetforgatást. Szakmai ismereteit a Temesvári Népművészeti Iskola növendékeként Xenia Eraclide Vreme grafikus- és Leon Vreme festőművész irányításával alapozta meg és tökéletesítette. Mesterei ösztönzésére iratkozott be a Képzőművészeti Líceum esti tagozatára, amelyet eredményesen el is végzett. Középfokú képzettséget szerezve továbbra is a nem hivatásos képzőművészek közösségének kötelékében maradt: az amatőr alkotók Romul Ladea Egyesületét erősítette. Talentumát a festészet és a grafika több műfajában kipróbálta: rajzolt és festett csend- és életképeket, arcmásokat, kompozíciókat és leginkább hangulatos tájképeket. Legkedveltebb témájává, ihlető forrásává a Béga-parti város vált. Szemrevételezte, majd vásznain példás igényességgel és expresszivitással megjelenítette eltérő év- és napszakokban, különböző fényviszonyok és időjárási feltételek közepette a Bánság fővárosának emblematikus épületeit, tágas tereit, hangulatos utcarészleteit, titokzatos udvarait, árnyas ligeteit és sétányait. Temesvár legelhivatottab, legrátermettebb és legsikeresebb festőjének számít. Városképei sorozatának fotómásolatait átrostálva állította össze egy reprezentatív album anyagát, amelynek megjelentetésével készül méltó módon köszönteni Európa 2021-es kulturális fővárosainak egyikét, a „festői Temesvárt”.

 

Mihelyt lehetősége nyílott rá, őszülő halántékkal Torony Pál beiratkozott a Temesvári Nyugati Egyetem képzőművészeti és design karának festészeti szakára is. A felsőfokú tanulmányai során szerzett ismeretanyagot kamatoztatva vakmerő elszántsággal irányt, szemléletet és formanyelvet váltott, látványvilágát és eszköztárát áthangolta, korszerűsítette. A realisztikus festészet behatóan ismert, szakmai sikerek mérföldkövezte útját teljes mértékben el nem hagyva, azzal mintegy párhuzamosan haladó új csapásra tért, amely az elvontabb, az átértelmezett, a nonfiguratív alakzatok, formai megoldások szféráiba torkollott. Torony Pál közelebb lépett az épületekhez, karnyújtásnyi távolságról vette szemügyre a házak és támok falait. Többségüknek felületeit kikezdte az idő. A mészrétegek lehámlása, foltosodása, a vakolatok repedései, feltáskásodásai a változatos rajzolatok, formák és képződmények kimeríthetetlen sokaságát hozták létre. A tompább színfelületek – a szürkék, barnák visszafogottabb árnyalatai – együtteseiből gyakorta élesen vöröslenek elő a fedetlenül maradt téglák sorai, amelyek figyelmet ébresztő festői effektusokat keltenek. Torony Pál az enyészet – az erodálodott, pergő vakolatú, penészfoltos, bomlott, hiányos síkok – a maga nemében egyedülálló formakincsének a kiaknázására, képi megjelenítésére vállalkozott Romlékony falak című festménysorozatával, amelynek legsikerültebbnek minősített darabjait a temesvári Helios Galériában megrendezett egyéni tárlatán mutatta be.

 

Talányosak, sejtelmesek Torony Pálnak a pusztulás, a korrodálodás fázisait, furcsa teremtményeit megidéző többrétű kompoziciói, amelyek úgy ragadják meg az idő múlásának látványelemeit, hogy leleményes, eredeti társításaik hátteréből mélyebb tartalmak is előderengjenek.

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében