"Térjelölő kontrasztok. Időtlen idő."
Kereső  »
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 14. (796.) SZÁM – JÚLIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
MÁRTON EVELIN
Dalibor, avagy: Hogyan írjunk vezércikket?
Karácsonyi Zsolt
„A tartalom semmit nem veszít érvényéből”. Interjú Árkossy István képzőművésszel
Antal Balázs
A bíró könnyei
Márkus Béla
„borongós helyben tapodás”
Csontos Márta
Csontos Márta versei
Alex Văsieș
A szektariánus ritmusai (Ritmurile sectantului)
Fancsali Kinga
Fancsali Kinga versei
Magyary Ágnes
Napocalips (regény). Titkos vadászat – második rész (Folytatás előző lapszámunkból)
Szondy György
Szondy-Adorján György versei
Octavian Soviany
lippa és más tájak (lipova și alte peisaje)
Benő Attila
Benő Attila versei
Papp Attila Zsolt
Trianon, a képeskönyv
Bartha Réka
A tovatűnt ártatlanság fele királysága
BORCSA JÁNOS
Hívó otthoni táj
Borsos J. Gyöngyi
„Hegyet hágék, lőtőt lépék…”
Demeter Zsuzsa
Történetekben is továbbélő Kriterion
Jakabffy Tamás
Új monografikus zenetörténeti tanulmány
Egyed Emese
Tónusértékek: Árkossy itt, most
 
Borsos J. Gyöngyi
„Hegyet hágék, lőtőt lépék…”
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 14. (796.) SZÁM – JÚLIUS 25.

A magyar vallási néprajz nagyasszonyának, Erdélyi Zsuzsannának 2015-ben bekövetkezett halála után tanítványok, tisztelők, szakmabeliek belső igénye hozta létre azt a konferenciasorozatot, mely egyrészt a nagy elődök emlékének adózik, másrészt a továbbvitt örökség és az ehhez való viszony aktualizálását, az egymással való szorosabb kapcsolattartást is szolgálja. 2018-ban a sorozaton belül a negyedik vallásetnológiai konferenciára került sor Kolozsváron „Hegyet hágék, lőtőt lépék…” Irányzatok és módszerek a Kárpát-medencei népi vallásosság kutatásában címmel, 2019-ben pedig a tudományos tanácskozáson elhangzott előadások szerkesztett változata kötetben is megjelent.


A csokorba kötött, tematika szerint, illetve szerzőik eltérő módszertani és értelmezői stratégiái mentén több csoportba rendeződött tanulmányok sokszínűségét már a borító gyógyító erejű, búcsús virágai megelőlegezik. A sort a vallási néprajz kiemelkedő kutatóit ismertető írások nyitják. Több tanulmány foglalkozik a népi vallásosság gyógyászatban alkalmazott gyakorlatával, gyógyító szövegeivel, ezek folklorisztikai-történeti elemzésével és rituális használatának vizsgálatával, úgyszintén a vallási környezet, a szakrális tér tárgyainak elemzésével. A szakralizálódó történeti emlékezet, a szentkultusz aktuális és történeti formáinak megjelenítése, valamint a hivatalos és népi vallásoság szerepkörei, a közösségek vallásgyakorlatát alakító egyéniségek is több tanulmány tárgyát képezik. Fejtegetésre kerülnek a közösségi vallási formák különböző gyakorlatai, ahol a vallás közösségszervező szerepe mellett annak közösségi identitásformáló funkciójáról szóló elemzéseket is olvashatunk. Az utolsó egységek tanulmányai vallási ünnepekhez kapcsolódó megújított szokásformákat mutatnak be, illetve a vallásos világkép kifejeződésének régi és új médiumait, átalakulását-visszahatását járják körül. Tartalmas és meglehetősen vaskos kötetet tarthatunk tehát a kezünkben, ahol a különböző generációkhoz tartozó szerzők változatos témaválasztásai, illetve az általuk képviselt tudományos paradigmák, közelítési módok a mai vallásetnológiai kutatások diverzitását is mutatják.



Tánczos Vilmos – Peti Lehel (szerk.): Mágia, ima, misztika. Tanulmányok a népi vallásosságról. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2019.









Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében