"zsibvásár van mindenütt"
Kereső  »
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 19. (801.) SZÁM – OKTÓBER 10
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
MÁRTON EVELIN
Szüreti melankólia
Mărcuțiu-Rácz Dóra
„Ez is egy érzésköteg, amiről vagy tudunk mondani valamit, vagy nem” Interjú Terék Anna költővel, drámaíróval
Boda Edit
Növények Hamlet kertjéből
Cseke Péter
Egy Abafáján született Dsida költemény előtörténete Mikrofilológiai feljegyzések
Vida Gábor
Bukaresti levél
LŐNHÁRT MELINDA
Szalagok
Nagy Zalán
Nagy Zalán versei
Szabó Márton István
Szabó Márton István versei
Dénes Gergő
Távlatok
Crispin Best
Crispin Best versei
Vasas Tamás
Vasas Tamás versei
Péter Árpád
Emlékezni: érdemes
FELLINGER KÁROLY
Fellinger Károly versei
Zsidó Ferenc
Tréning
Vári Csaba
Két vers. Antal Balázsnak
Vicente Ferreira Da Silva
A folyó dialógusa
Németh Szabolcs Előd
Mi szép, ha nem ez?
Mihai Mălaimare
Az utcaszínház – egy lehetséges meghatározás felé (Teatrul de stradă – către o posibilă definiție)
Tankó Andrea
„Kinyújthatatlan az idő./ Nem áll meg a levegőben/ a porral.”
Zsidó Ferenc
Székely egzotikum
Történelmi napló
Jakabffy Tamás
Hangfelvétel-múzeum 8.
HORVÁTH BENJI
Kiegészül (reflexek a MATCA artspace SHOW OFF 3 című csoportos tárlatára)
 
FELLINGER KÁROLY
Fellinger Károly versei
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 19. (801.) SZÁM – OKTÓBER 10

Kiszabott elégtétel

 

 

Nadrágzsebemből,

mialatt az ágyon fekve

nézem a televíziót,

kiesik egy tízcentes pénzérme.

 

Akkor veszem észre,

amikor a távirányítóval

elzárom a készüléket,

s hozzáfogok megágyazni éjszakára.

 

A tízcentest meg, ahelyett, hogy a

pénztárcámba tenném,

a fal és az ágy közti résen

lecsúsztatom az örökkévalóságnak.

 

Éjszaka a félelem nem pazarolja

rám az időt.

Azt álmodom, hogy kiderül minden.

Az ég is.

 

 

Hagyaték

 

 

János vagy vár rád,

vagy hiánya pótolja jelenlétét,

de ha mindenhol jelen van,

időbe kerül az idő,

 

vesztenivalóval tömöd

be a lyukakat a zsákon.

 

 

 

Olyan

 

 

Olyan a szél,

mint a zászló,

amibe belekapaszkodik.

 

Mennyire megnyugtató érzés

rátalálni az ösvényre,

amit az eltévedt

vándorok tapostak,

ami mögénk vezet.

 

 

 

Jó idő van odakinn

 

 

A mai nap

akár a felbonthatatlan

albán konzerv,

egy örökkévalóság.

Kölcsönadtam

a konzervnyitót magamnak,

nem tudom visszakapni.

Egyszer még jóllakom

ezzel a konzervvel,

vagy azzal, ami benne van,

persze, ha valóban nyitni

szeretnék, magamba zárkózva,

fejre állva a házban,

amit mindjárt lebont

az emlékezés,

aminek saját két kezemmel

tisztítom le a tégláit,

mint gyilkosok szívét

a dobogás.

A kocsonyával együtt

reszket a műanyag tányér,

talán már előbb is

jóravaló, akár az ember gyomra,

hogy ne történhessen minden egyszerre.

Játszadozunk az idővel.

 

 

 

Népviselet

 

 

Megyünk ki sehová,

jövünk be sehová,

az elmúlás szemüvegén át

rálátunk a bölcs hegycsúcsra,

a kisepert szakadékra,

 

nyaranta elhanyagoljuk a napot,

tisztába tesszük, akár

egy óriáscsecsemőt,

vagy a remény köldökzsinórján

vergődő, tehetetlen apánkat.

 

 

 

Csuklás

 

 

Amikor csuklom,

anyám azt mondja,

biztosan emlegetnek,

ha van egy kis sütnivalóm,

azt is tudhatnám, ki,

ő bizony sejti, de nem

árulhatja el,

esélyt ad nekem,

gondolkodóvá tesz,

majd amikor látja, hogy fuldoklom,

megitat velem hét korty vizet,

ami tényleg segít,

ilyenkor átfut az agyamon,

hogy a száraz rizsnek

semmi köze az egészhez,

valójában én emlegetem magamat

egyfolytában.

 

 

 

Lapszél

 

 

Anyám idegeskedik,

mert tizennégy éve

halott bátyját egyszer sem

hívta fel telefonon.

Biztosan történt vele valami,

ami csak az élőkkel szokott,

talán rosszul megy a sora és

azért nem hisz a teremtőjében,

amiért anyám igen.

 

 

 

A könyvek

 

 

A könyvek azért vannak,

hogy el lehessen rejteni bennük

sok mindent,

történeteket,

négylevelű

lóherét, egyebet.

A legjobb,

ha a könyveket senki sem olvassa,

mert akkor rejtve maradnak

a rejtett dolgok.

Amikor anyu kölcsönad valakinek

a könyveiből,

nagyon mérges leszek.

Mert aki olvasás után 

visszahoz egy könyvet,

mindig gyanúsabb,

mint amikor elvitte,

és a könyvet is gyanúba keveri.

 

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében