"zsibvásár van mindenütt"
Kereső  »
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 19. (801.) SZÁM – OKTÓBER 10
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
MÁRTON EVELIN
Szüreti melankólia
Mărcuțiu-Rácz Dóra
„Ez is egy érzésköteg, amiről vagy tudunk mondani valamit, vagy nem” Interjú Terék Anna költővel, drámaíróval
Boda Edit
Növények Hamlet kertjéből
Cseke Péter
Egy Abafáján született Dsida költemény előtörténete Mikrofilológiai feljegyzések
Vida Gábor
Bukaresti levél
LŐNHÁRT MELINDA
Szalagok
Nagy Zalán
Nagy Zalán versei
Szabó Márton István
Szabó Márton István versei
Dénes Gergő
Távlatok
Crispin Best
Crispin Best versei
Vasas Tamás
Vasas Tamás versei
Péter Árpád
Emlékezni: érdemes
FELLINGER KÁROLY
Fellinger Károly versei
Zsidó Ferenc
Tréning
Vári Csaba
Két vers. Antal Balázsnak
Vicente Ferreira Da Silva
A folyó dialógusa
Németh Szabolcs Előd
Mi szép, ha nem ez?
Mihai Mălaimare
Az utcaszínház – egy lehetséges meghatározás felé (Teatrul de stradă – către o posibilă definiție)
Tankó Andrea
„Kinyújthatatlan az idő./ Nem áll meg a levegőben/ a porral.”
Zsidó Ferenc
Székely egzotikum
Történelmi napló
Jakabffy Tamás
Hangfelvétel-múzeum 8.
HORVÁTH BENJI
Kiegészül (reflexek a MATCA artspace SHOW OFF 3 című csoportos tárlatára)
 
Zsidó Ferenc
Székely egzotikum
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 19. (801.) SZÁM – OKTÓBER 10

Kurkó Gyárfás Nehéz kenyér című könyve, mely eredetileg 1949-ben jelent meg, a Székely Könyvtár sorozatban újra napvilágot látott, képzeletben Tamási Áron Ábele és Nyirő József Uz Bencéje mellé helyezhető el. Önéletrajzi regény, mely a szerző gyerekkorát mutatja be, mintegy tíz esztendőt belőle: az első világháború kitörésétől, ötéves korától az inasiskolába való indulásig. Egyféle Bildungsromanról, vagyis nevelődési regényről van szó, mely ugyanakkor családtörténet és hangsúlyosan közösségi mű is: megmutatja, hogyan éltek a (csíkvidéki) székelyek a 20. század első felében, háborútól, Trianontól beárnyékoltan.

 

A nehézségek, a megélhetésért folyó mindennapos küzdelmek felvillantása ellenére nem önsajnáló, siránkozó könyv ez, inkább a falusi ember dacos élni akarását, erejét, kitartását érzékelteti. Szociográfiaként is olvasható, hisz részletező pontossággal mutatja be a vidéki élet realitását, melyet elsősorban a mezőgazdasági munkák ciklikussága határoz meg. Cezúraként van jelen a háború, melybe elvitték a falu (Csíkszentdomokos) férfiinak színe-javát, ezért az asszonyok, illetve a serdülő fiúgyermekek váltak családfenntartókká. A könyv egyik utolsó mozzanata az örök újrakezdés reményhozó metaforájaként: hosszas szibériai hadifogság után hazaérkezik a szomszédember.

 

A narráció üteme lassú, komótos: mintegy leképezi a falusi élet tempóját, mintha a történés és annak elbeszélése szimultán történne. Nem véletlenül emlegettem az bevezetőben az Ábelt és az Uz Bencét: számos hasonló történet bukkan fel itt is, erdőkitermeléstől havasi pásztorkodásig, de nem feltétlenül utánzásról beszélhetünk, egyszerűen hasonló élményanyagból hasonló életvilágot rajzol meg mindhárom könyv. Hangsúlyeltolódások természetesen vannak, Kurkó könyvének egyediségét abban látom, hogy kevésbé kifinomult, kevésbé poétikus, ugyanakkor részletezőbb, ezért hitelesebb. A nyelvezet is „faragatlanabb”: a csíkszéki székely élőnyelv köszön vissza, vaskosan, darabosan, ha pedig humorra gondolunk, az nyers, már-már durva, vérre menő. A Nehéz kenyér egy száz évvel ezelőtti világ rajza, amit hovatovább egzotikumként olvashat a csíki székely is. Eredetileg igencsak mostoha körülmények közt jelent meg, szerzőjét évekre börtönbe csukták, így a mű vélhetően nem tudta befutni az őt megillető pályát (bár a Kriterion 1970-es újrakiadása sok helyre eljutott): ezúttal a székely könyv márkakörbe méltán bekerülve újabb esélyt kapott.

 

 

Kurkó Gyárfás: Nehéz kenyér. Székely könyvtár, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2015.

 

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében