"nincs ember a Holdon"
Kereső  »
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 20. (802.) SZÁM – OKTÓBER 25
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
Haza magadban
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
A dekonstrukció a részletekben, az angyal az egészben rejlik
Karácsonyi Zsolt
Karácsonyi Zsolt versei
Lovász Krisztina
Lovász Krisztina rövidprózái
Szakács Péter
Mitológiaértelmezés és (perem)vidéke Kerényi Károly, Vicente Ferreira da Silva és Eudoro de Sousa munkásságában
Werner Nikolett
Werner Nikolett versei
Jeremy Allan Hawkins
A lejövetelről (About the Coming Down)
Vida Krisztina
A barlangom nagy, és egyedül vagyok benne
Zsidó Ferenc
Társalkodói folyamat
Gerber Erika
Az utolsó nap
Anubhav Tulasi
Anubhav Tulasi versei
Jakab-Benke Nándor
Egy tökéletlen, tökéletes palindróma
Karácsonyi Zsolt
Labirintusok
Kovács Péter Zoltán
Buddha a blokkok között
Antal Balázs
„És ezen nem szólalok meg”
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
[„Az város sötét oldala”]
MÁRTON EVELIN
Egy Halle élete
Jakabffy Tamás
A mozarti csúcsoperáról
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Ami járványidőben is konzerválható
 
MÁRTON EVELIN
Egy Halle élete
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 20. (802.) SZÁM – OKTÓBER 25

Alexandru Potcoavă egyelőre csak román nyelven olvasható regényét (magyarul Egy Halle élete és visszatérésének lehetne fordítani) a kritika családregényként, fejlődésregényként emlegeti – sőt, a kötet eredeti fülszövegét író Radu Pavel Gheo sagának nevezi. Az említett mű valójában mindhárom műfaji leírás sajátosságait hordozza, a dolog pikantériája pedig az, hogy Halle Rezső a történet főszereplője, erőteljes magyar identitással rendelkező kikeresztelkedett temesvári zsidó, a szerző dédnagyapja. „Meglepetéssel fedeztem fel önmagamban a dédapámat. Nagymamám sokáig gondolkodott azon, kitegyen-e engem ennek a zűrzavaros múltnak, és lerombolja-e azt a hitemet, hogy ízig-vérig román vagyok” – vallja Alexandru Potcoavă egy interjúban, amelyben azt is elmondja, két évtizeden keresztül munkált benne dédapja története, ennyi idő alatt rekonstruálta és formálta Halle Rezső valamikori könyvelő és szállodavezető történetét, aki az Osztrák–Magyar Monarchiában született Temesváron, majd az első világháború után értelemszerűen román állampolgárrá lett. A regényben amellett, hogy a főszereplő személyiségének kiteljesedését követhetjük nyomon, Temesvár egy talán kevésbé ismert történetével is megismerkedhetünk, hiszen a köztudatba kozmopolita, „modern” városként beégett Temesvár sem volt mentes a két világháború közötti időszakra jellemző politikai, ideológiai és időnként etnikai alapú csatározásoktól, amelyek előbb vagy utóbb minden társadalmi osztálynak a kárára szolgáltak. Halle Rezső időnként szarkasztikus, de általában kiegyensúlyozott életszemléletén keresztül láthatjuk mindezt, míg a zsidótörvények elöl menekülve elhagyja a családját, és Magyarországra távozik, ahol kapcsolatainak köszönhetően eleinte munkaszolgálatosként dolgozik, majd 1944 után valamelyik koncentrációs táborban nyoma vész. Alexandru Potcoavă nagymamája, Juliánna történeteiből táplálkozva egészíti ki a hiányzó részeket, és leveleket, kordokumentumokat is felhasznál a regény megírásához.

 

Radu Pavel Gheo nem véletlenül nevezi sagának a regényt, hiszen a szinte jegyzőkönyvszerű pontossággal megírt részletek mellett számos lírai, filozofikus szál is beleszövődik a történetbe. Halle Rezső eltűnése után a család, főként a lánya nem adja fel a várakozást, a szerző vallomása szerint nagyanyja egész életében várta azt a pillanatot, amikor a régen eltűnt apa mégis betoppan, hazatér. Családregényként értelmezhető a mű amiatt, hogy a szerző részletes leírással szolgál a Halle család eredetét illetően, sőt, a szálak Halle Rezső felesége, Adél révén egészen a XV. századi Svájcba is elvezetik az olvasót.

 

 

Alexandru Potcoavă: Viața și întoarcerea unui Halle. Polirom Kiadó, EGO-proză sorozat, 2019.

 

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében