"mintha pandémiás vonalak"
Kereső  »
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 24. (806.) SZÁM – DECEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
Végül én, Mary Shelley
ANDRÉ FERENC
„A pokolba vezető út kritikusi erőtlenséggel van kikövezve” Interjú Lapis József irodalomtörténésszel
Árkossy István
A lélegző vonal cselekedetei 2.
Lövétei Lázár László
Zákeus fügefája1
PAPP-FÜR JÁNOS
Papp-Für János prózaversei
Ferencz Imre
Ferencz Imre versei
Simonfy József
Simonfy József versei
Balthasar Waitz
Balthasar Waltz versei
Ovio Olaru
Ovio Olaru versei
Sztaskó Richard
Végül mindig
Buna Blanka-Boróka
A mesék után (második rész)
Szakács István Péter
Pietà
FERENCZI SZILÁRD
Az újra nem élhető élet jegyében
Bartha Réka
Bambina, a jogvédelmi szuperhősnő
Radnai Dániel Szabolcs
„Sose látott, mégis nagyon éles képek”
ANDRÉ FERENC
Vidám bestiárium
Panoráma Uruguaytól Isztambulig
Jakabffy Tamás
Hangfelvétel-múzeum 9.
HORVÁTH BENJI
Idő és fény
 
Lövétei Lázár László
Zákeus fügefája1
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 24. (806.) SZÁM – DECEMBER 25.

Tektón jelenti Zákeusnak

„Akkor megfogván a vaknak kezét,

kivivé őtet a falun kivűl, és mikor annak

szemeire pökött volna, és az ő kezeit

reá vetette volna, megkérdé őtet,

ha látna-é?

Ki mikor az ő szemeit felemelte volna,

monda: Látom az embereket,

mint valami fákat…”

(Mk 8, 23–24)

 

…Szóval, uram, Betszaidában járt múltkor a Jézus,

S mint azelőtt is jópárszor: csoda lett az eredmény –

Hemzseg a tó környéke a sok vaktól-nyomorulttól!

Többen is aggódtak, hogy a Mester bajba kerülhet,

Úgyhogy az áldozatát gyorsan kivezette a rétre,

S máris kezdte a hókuszpókuszt, szemre-köpéssel.

S mondom, lett is eredmény, mert így sírt a vak ember:

 

Hadd maradjak félvakon!

Nekem ez a jutalom:

„Mint valami fákat” –

Ha csak ennyit látok,

Megszépül az élet,

S nem bánom, hogy élek!

 

Ezt magyarázd meg, uram! hogy mért nem jó ma a jó sem?

Ott az esély, hogy meggyógyuljon s ép legyen ismét,

S ő mégis csak a fákra bukik, mint holmi patás Pán!

Nemde „csodá”-nak kelletik ezt is hívni manapság?!

Mázlija volt, hogy a Mester félmunkát sose végez!

Hogy mik vannak néha, uram! fene érti a dolgot!

 

 

Tektón Ámós próféta könyvéből olvas fel

Rúgd le saruidat dőlj a kerevetre fogd a serleget

Uram –

Talán emlékszel még

Hogy Ámós prófétánál hagytuk abba

Uram:

 

            „Jaj azoknak, a kik gondtalanul élnek a Sionon”

Uram.

 

            „A kik elefántcsont pamlagon hevernek,

            és az ő nyoszolyáikban elnyújtózkodnak,

            és a nyáj legjavából és a kihízlalt borjakból lakmároznak”

Uram.

 

            „A kik hárfa mellett dalolgatnak,

            és azt hiszik, hogy hangszereik Dávidéi”

Uram.

 

            „A kik a bort serlegekkel isszák,

            és szín-olajjal kenegetőznek”

Uram.

 

Látom elment a kedved a borivástól

Uram.

Nyugodj meg: te csak fővámos vagy

Uram.

Pamlagod se elefántcsont hárfád sincsen

Uram.

Ha majd erre jár megkérdezzük a Jézusotokat

Uram.

Köszönöm a bort szép álmokat

Uram.

 

1 Részletek egy készülő kötetből.

 

 

 

 


Legfrisebb híreink




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében